Életmód

Töklámpások éjszakája közeleg: mi köze a Halloweennek a Mindenszentekhez?

Október 31-e eredetileg a kelták ünnepnapja volt.  
Korábban a témában:

Nem biztos, hogy mindenki számára világos, hogy az elkövetkezendő jeles napokon mikor és mit ünneplünk. Ez nem is csoda, hiszen például a magyar néphagyományban a Halottak napja és a Mindenszentek szinte összemosódott, míg az utóbbi évtizedbenl egyre nagyobb teret hódít az angolszász kultúrkörből érkező Halloween szokása is.

Kezdjük a legelején: október 31-e eredetileg a kelták ünnepnapja volt

A nálunk még csak pár éve divatos halloween egyáltalán nem új keletű ünnep, a mindenszentek előestéjén tartott Halloween a kísértetek és démonok pogány kelta ünnepére, a samhainra vezethető vissza. Ezen a napon a halál istenének mutattak be áldozatokat a druidák. A kelták hite szerint ugyanis október végén a holtak visszatérnek a földre.

Fotó: Pixabay

A kelták ugyanis két évszakra osztották fel az évet: a tél Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. Úgy hitték, ilyenkor a napisten Samhain a halál és sötétség istenének fogságába kerül, aki október 31-én éjjel összehívja a halottak szellemeit.

A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt tüzeket gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és a tűz körül táncoltak. November elsején reggel pedig minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak, és ezzel a meleggel űzzék el otthonaikból a gonosz szellemeket.

Később a rómaiak is átvették ezt az ünnepet

Igaz, fordítottak rajta, és ezen a napon ördögűzési rítusokat mutattak be. A rómaiak ugyanis abban hittek, hogy ezen a napon kiűzhetik a rosszakaratú szellemeket a házaikból.

A kereszténység elterjedésével az ünnepeket a pogány szokásokhoz igazították, ezért lett november 1. a Mindenszentek, november 2. pedig a Halottak napja. Mindszentekkor az üdvözölt lelkekre emlékezünk, Halottak napján pedig azokat a szeretteinkre, akik a tisztítótűzben várják a megváltást.

A protestáns keresztények számára október 31-e más okból is szintén jeles nap: a hagyomány szerint Luther Márton ezen a napon függesztette ki a wittenbergi vártemplom ajtajára a 95 tételét.

Az angolszász országok máig megtartották a Halloween kelta hagyományát

A mindenszentek napját megelőző estéje, október 31. lett a Halloween, ami az angol „All Hallows Eve”, azaz “Mindenszentek előestéje” kifejezés rövidített alakja. Az ünnep eleinte főleg az angolszász területeken terjedt el, de mára már szinte az egész világot meghódította.

Fotó: Pixabay

A régiek úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és holtak világa között. Ezért, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől, ijesztő jelmezekbe bújtak, és minél rémisztőbb arcú töklámpásokat faragtak, amibe egész este égő gyertyát helyeztek. A kezdetben egyébként nem is tökből, hanem karórépából vagy más, vastagabb gyökerekből vájták ezt a lámpást.

Honnan a töklámpás szokása?

Eredete egy régi ír mondából származik Lámpás Jack története (angolul: Jack O’Lantern), miként sikerült a részeges, ám csalafinta naplopónak rászednie magát az ördögöt.

Történt ugyanis, hogy a részeges Jackért eljött az ördög, hogy elvigye magával a pokolba. Jack, aki iszákos volt ugyan, de bolond azért nem, megkérte az ördögöt, hogy utolsó alkalommal ugyan had egyen még egy almát a kedvenc fájáról. Az ördög nosza, fel is mászott a fára az almáért, csakhogy míg az ágak között volt, Jack egy keresztet vésett a fa törzsébe. Szegény ördög egészen addig fenn kuksolt a fán, míg meg nem ígérte, hogy soha nem viszi Jack lelkét a pokolra. Ekkor Jack levéste a keresztet, és az ördög gyorsan hazafüstölgött. Amikor azonban Jack meghalt, a mennybe nem engedték be bűnös élete miatt, az ördög viszont a pokolba sem akarta befogadni, így lelke a menny és a pokol között rekedt. Végül az ördög megszánta Jacket, és egy örökké izzó fadarabot dobott neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Jack az izzó parazsat egy kivájt karórépa belsejébe tette. A legenda szerint lelke azóta is e répa-lámpás fényénél keresi a megnyugvást.

Manapság angolszász nyelvterületen október 31-én rémisztő jelmezekbe bújva róják a gyerekek az utcákat, mindenhova becsöngetnek, Trick or Treat! azaz Csokit vagy csalunk! – kiáltással édességeket kérnek.

Fotó: Pixabay

A fiatalok már nem gyűjtenek cukorkákat, többnyire jelmezes házibulikat szerveznek.

“A csokit vagy csalunk” hagyománya egyébként Skócia környékéről származik. Nyugat Skóciában a gyerekek viszont nemcsak jelmezt húztak, hanem elő is adtak valamit, hogy a ház népét szórakoztassák. Az ügyesebb gyerkőcöket süteménnyel, diófélékkel és gyümölccsel is jutalmazták.

Az Egyesült Államokban szabadtéri felvonulást tartanak

A leghíresebb a a New York Greenwich Village városrészében megtartott parádé. A több mint egy mérföld (1,6 km) hosszan haladó, ötvenezer jelmezes résztvevő – táncosok, művészek, cirkuszi előadók, zenekarokat és színészeket szállító kocsik – évről évről kétmillió nézőt vonz a helyszínre, és körülbelül százmillióan követik a tévében.

Ez az Egyesült Államok legnagyobb nyílt Halloween-ünnepsége, és az ország egyetlen hatalmas éjszakai felvonulása – gyakran nevezik New York karneváljának.

Magyar nyelvterületen a halottakra való emlékezés szokásai, rítusai uralják még mindig a Mindenszentek napját

A két jeles nap, Mindenszentek aztán Halottak napja azonban napjainkban már szinte egyáltalán nem válik el egymástól. Ilyenkor rendre meglátogatjuk a temetőkben halottainkat, gyertyákat, mécseseket gyújtunk és virágot viszünk.

Fotó: Pixabay

Mivel a krizantém ebben az időszakban nyílik, hazánkban ilyenkor leginkább ezzel a virággal szokták díszíteni a sírokat.

Fotó: Pixabay

Magyarországon azonban halottak napján az ilyenkor szokásos gyertyagyújtáson túl is akadnak azért olyan szokások, amelyekről talán nem mindenki halott.

  • A Halottak napjáról a magyar katolikus parasztság úgy tartotta, hogy ez a halottak visszajárásának ideje is. Egyes vidékeken éjszakára ételt is kikészítettek a halottaknak, vagy a temetőbe, a sírokra vitték ki.
  • A magyar néphagyományban tilalmak is kapcsolódtak a halottak napjához, például nem volt szabad befőzni és kenyeret sütni. De általánosságban is a szegényekről való gondoskodással is összekapcsolódott. A katolikus hagyományok szerint azért kell alamizsnát adni, hogy a halott megszabaduljon a purgatóriumból.
  • Szegeden és környékén például kóduskalácsot (üres kalács) sütnek, amelyet a temetők bejáratánál a szegényeknek osztogatnak, hogy ők is meg tudjanak emlékezni halottaikról.
  • Jászdózsán pedig úgy tartották, hogy amíg a család a temetőben van, addig az elhunyt lélek körbenéz otthon, hogy minden rendben van-e, ezért égve hagyták a lámpákat a házakban.

Kiemelt kép: Pixabay

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.