Életmód

Jó, ha tudjuk: folyamatosan reng a Föld

Évente 100-120 földrengést észlelnek a szakemberek Magyarországon, de ebből a lakosság nem érez többet 4-5 rengésnél. Egy szeizmológus mesélt nekünk egyebek között arról, miért remeg a Föld és hazánkban hol kell a leggyakrabban földrengéssel számolni.
Korábban a témában:

Ha azt írnám, hogy az új év egy különös természeti jelenséggel kezdődött hazánkban, nem fogalmaznék pontosan. Pedig a nagykanizsai földrengést szeretném megemlíteni. Január 5-én hajnalban 3,5-ös magnitúdót mutatott a Richter-skála. Csakhogy egy szeizmológus szakembertől megtudtuk, hogy ez egyáltalán nem nevezhető különös természeti jelenségnek. Lényegében olyan gyakoriak a földrengések, hogy szinte folyamatosan rezeg alattunk a golyóbis.

A Nemzetközi Szeizmológiai Központba, az ISC (International Seismological Centre) intézetéhez nagyjából minden szeizmológiai szervezet beküldi az általa regisztrált rengéseket. A katalógusban rákerestem 2016 januárjára és 4500 volt a találatok száma.

– nyilatkozta portálunknak Süle Bálint szeizmológius, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársa, aki röviden összefoglalta, hogy mitől is remeg alattunk a föld.

Fotó: MTI/AP/Hektor Pustina

A Föld külső szilárd rétege (a litoszféra) lemezekből áll, melyek folyamatos mozgásban vannak. A mozgás következtében a kőzetekben feszültség halmozódik fel. Ha a felhalmozódó feszültség elér egy határértéket, földrengés pattan ki. Hasonlóan ahhoz, mikor egy fapálcikát elkezdünk hajlítani, először hajlik, majd eltörik. A földrengéseket úgy modellezhetjük, hogy egy adott sík mentén két kőzetblokk egymáshoz képest elmozdul.

A földrengések tehát alapvetően tektonikus eredetűek, de lehetnek más természetes eredetű rengések is, pl. vulkánkitörések esetén vagy föld alatti üregek beomlásakor..stb. Az emberi tevékenység következtében is keletkezhetnek földrengések, ezeket indukált rengéseknek nevezzük. Bányászati tevékenység, víztározók feltöltése, stb.

– tette hozzá a szakember.

A Földön tehát ott érzékelhető a leggyakrabban földrengés, ahol két lemez találkozik egymással. Ezek a lemezek egymáshoz képest a határon háromféleképpen mozoghatnak: közelednek, távolodnak, oldalirányban mozdulnak el. Legnagyobb feszültségfelhalmozódás az egymáshoz közeledő, egymással ütköző lemezek esetén valósul meg, és így a legtöbb és legnagyobb földrengés ezekre a területekre jellemző. Ilyenek Dél-Amerika nyugati partjai, a Csendes-óceán nyugati vidéke, Indonézia, stb.

Magyarország szeizmicitása közepesnek mondható. Európa északi részén például jóval kevesebb rengés van, míg Olaszországban, vagy Szlovéniában jóval több. Hazánkban minden évben van néhány olyan rengés, melyet a lakosság is érzékel, komolyabb károkat okozó földmozgás pedig mintegy 50 évente fordul elő.

Mit tegyünk földrengés esetén?

  • Amíg tart a rengés, ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik.
  • Az épületeken belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak.
  • Lehetőség szerint keressünk menedéket az asztalok alatt vagy ajtókeretekbe állva.
  • A szabadban kerüljünk minél messzebb az építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől.
  • A rengést követően zárjuk el a gáz és elektromos készülékeket és készüljünk fel az esetleg bekövetkező utórengésekre. Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb el kell hagyni.

Hazánkban a földrengésveszélyt az obszervatórium oldalán egy térképen is meg lehet nézni. De a szeizmológus kiemelte, hogy a rengésekben aktívabb területek Komáromtól a Móri-árkon keresztül a Balatonig húzódó rész, a Jászság, és a Bükk déli előtere.

Az utóbbi évtizedben például Heves megyében, Tenk-Heves térségében két 4-es magnitúdónál nagyobb rengés is kipattant (2013-ban és 2019-ben).

A legnagyobbak

A foldrenges.hu adatai szerint Magyarországon a legnagyobb földrengés Komáromban volt, 1763. június 28-án. Epicentrális intenzitása IX-es, magnitudója kb. 6.3 volt. A rengés során a város egyharmada elpusztult, a halálos áldozatok száma 63 volt.  Minden bizonnyal a Föld legnagyobb rengése 1960. május 22-én Chilében történt 9.5-ös magnitúdóval. A legtöbb áldozatot nem feltétlenül a legnagyobb magnitúdójú rengések okozzák! Emberéletben a legnagyobb kár valószínűleg az 1556. január 23-án Kínában kipattant rengés során keletkezett, amikor az áldozatok száma a becslések szerint elérte a 830.000-et.

Süle Bálint leszögezte, hogy a földrengéseket alapvetően nem lehet előre jelezni. Vannak megfigyelések (feszültség mérése, kutak vízszintje, talajvíz összetétele, földfelszín változása…stb.), melyek jelezhetik előre a földrengést, és volt is a történelemben példa sikeres előrejelzésre, de általános érvényű szabály, módszer nincs. Sokkal fontosabb a megelőzés: az épületek, építmények mindig az adott helyen megállapítható földrengés-veszélyeztetettségnek megfelelően épüljenek.

Fotó: pixabay

Arra a kérdésre, hogy hány rengés is rázta meg hazánkat a tavalyi évben, nem lehet pontos választ adni, hiszen nem érzékelünk minden földrengést.

Minden évben kiadunk egy bulletint, ami tartalmazza az általunk észlelt földrengéseket hazánkban és környékén.  A 2019-es évi összegzés még nem jelent meg. Egy előzetes lista azonban már fenn van az intézet weboldalán. De a lényeg, hogy évente változó számban, mintegy 100-120 földrengést detektálunk az országban. És szintén változik, de mintegy 4-5 ezek közül olyan, amit a lakosság is érzékel.

– emelte ki a szeizmológus.

És, hogy érzékeltessük az állandó remegést:

Az obszervatórium honlapjának nyitó oldalán, bal oldalon valós időben lehet követni a Föld mérhető rengéseit. A cikk írásakor a délutáni órákban már 11 ötös erősség közeli földrengésen voltunk túl világszerte Chilétől, Iránon át a Fülöp-szigetekig…

Kiemelt kép: pixabay

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.