Hódít az új környezetbarát kihívás, a szütyőzés

Kozma Judit a Szütyő Challenge kitalálója, a szütyőzés lelkes híve. A Facebookon terjed az új kihívás, ami ezúttal arra buzdít mindenkit, hogy legyen környezettudatos a vásárláskor, és ne nejlonzacskót vagy táskát, hanem textilből készült szütyőt használjon a boltokban.

A környezetvédelem, a műanyagszemét csökkentése, a fenntarthatóság inspirálta, amikor először a saját háza táján szétnézve látta meg a lehetőséget az újrahasznosításra, mégpedig a szütyők használatában.

Három éve kezdtem el saját használatra készíteni otthon a szütyőket, miután a padláson találtam néhány ezeréves függönyt. Aztán, mikor a háztartásomban már volt elég belőlük, családon belül osztogattam szét őket mindenkinek

– mesélt a kezdetekről Judit a Sokszínű Vidéknek.

Az első családon kívüli szütyőosztásra aztán akkor került sor, amikor összefutott a háziorvosa asszisztensével a boltban, aki rákérdezett a szütyőzésre. És mivel ő nem tud varrni magának, így megajándékozta őt ott helyben eggyel a saját készletéből.

Ez volt az az eset, ami ráébresztett, hogy biztos sokan használnának ilyesmit a nejlonzacskók helyett, de vagy alapanyaguk nincs, vagy varrni nem tudnak, ha a motivációjuk meg is lenne a használatukra. Így, miután erre rájöttem, úgy döntöttem, elkezdek komolyan foglalkozni a szütyőkészítéssel. És tavaly augusztus óta egyre többen csatlakoznak a kezdeményezésemhez

– lelkesedik Judit.

A fotós és andragógus végzettségű Judit kétéves kisfiával van otthon, négyéves lánya már ovis, így van ideje foglalkozni a szütyővarrással. Szívügyének tekinti, hogy országosan minél jobban elterjedjenek a szütyőpontok, ahonnan az emberek ingyen elvihetik saját használatra a kitett textilzsákokat.

Tudom, hogy egyelőre merész a célom, de azt szeretném, hogy az ország minden háztartásában legyen szütyő. Jó lenne, ha mindenki kipróbálhatná, beválik-e neki a bevásárlások során, és ha igen, minden macera nélkül hozzájuthat a szütyőpontokon keresztül. Hisz tudom jól, ha valami túl macerás az embereknek, az elkészítése, vagy plusz pénzbe kerül nekik, és még nem ismerik, nem használták, nem törik magukat utána. De ha hozzájutnak ingyen, és megszeretik, a mindennapjaik részévé válik fokozatosan

– osztja meg velünk Judit.

Már 3000 kiosztott szütyőnél tartanak, és a kör egyre bővül. Kiplakátolják óvodákban, bölcsődékben, művelődési házak, iskolák faliújságjain, boltokban, hogy hogyan csatlakozhat hozzájuk bárki. Alapanyagot is felajánlhat, de azt is, hogy a készítésben vagy a szütyőpontok létrehozásában, a terjesztésben segít. Mindezt önkéntes alapon.

Széphalomról származom, így azt szeretném elérni, hogy a szülőfalumban minden háztartásban legyen legalább egy szütyő, amit én juttatok el az ottani emberekhez. Most 30-40 százalékon állunk, és 200 darab szütyőt készülünk odavinni. A gyöngyösiek is szárnyalnak mind a varrásban, mind a szütyők terjesztésében, náluk jelenleg húsz ilyen szütyőpont van

– mondja Judit.

A szütyők mérete változó, van olyan, amelyikbe öt-hat alma fér bele, de akad olyan is, erősebb függönyből készült, amelyik két kiló krumplit is elbír.

Készítéskor az a cél, hogy minél kevesebb hulladék maradjon, így a leeső anyagot is újrahasznosítják, például párnatöltésre.

A sashalmi piac is csatlakozott a kezdeményezéshez, ráadásul nemcsak szütyőpontként, hanem függönyfelvevő helyként is működik. Szerencsére egyre aktívabbak, egyre környezettudatosabbak az emberek. Vannak higiénés szabályok, amiket mindig betartanak, hisz senki nem szeretne például koszos, penészes függöny alapanyagba pékárut csomagolni.

Közös varrásokat is szerveznek, így közösségépítő tevékenység is a szütyővarrás, ahol tapasztalatokat is cserélhetnek a résztvevők. A textilzacskókat személyesen adják át az érdeklődőknek, hogy senkit ne terheljenek postaköltséggel, és a szütyőpontok is ilyen átvevőhelyként működnek. A kiosztott szütyőkbe belerakják, hogyan csatlakozhatnak hozzájuk, hogy miről is szól a kezdeményezés, hisz minél több ember elérése a cél.

Judit vágya és végső célja az, hogy a szütyőpontok behálózzák az országot, a szélrózsa minden irányában elágazva.

Kiemelt kép: Kozma Judit