Életmód

Kolonya, a törökök egyedülálló kézfertőtlenítője

Miközben Európában és az Amerikai Egyesült Államokban millió számra fogynak a kézfertőtlenítők, a törökök tradicionális módját választják a koronavírus elleni védekezésnek, írja riportjában a BBC.

Az úgynevezett kolonya az oszmán kor óta eltelt évszázadokban a török vendégszeretet és az egészség szimbólumává vált, és gyakran Törökország nemzeti illataként hivatkozna rá.

A hagyományosan fügevirágból, jázminból, rózsából vagy citrusfélék összetevőiből készített édes illatú kölnit jellemzően a vendégek kezére spriccelik, amikor belépnek egy házba, szállodába, kórházba, amikor befejezik az étkezést az éttermekben, vagy amikor vallási szertartásra gyűlnek össze.

Ez az etanol alapú készítmény más természetes illatanyagokkal ellentétben akár a baktériumok 80 százalékát is képes elpusztítani, tehát meglehetősen hatékony kézfertőtlenítőnek mondható.

Fotó: Getty Images

Egy hónappal ezelőtt, március 11-én a török egészségügyi miniszter egy sajtótájékoztatón a kolonya erejét hangsúlyozta a koronavírus-járvány elleni harcban, ennek köszönhetően hamar 100 méteres sorok alakultak ki a gyógyszertárak és a boltok előtt. A kolonyát gyártó cégek szerint az elmúlt hetekben legkevesebb az ötszörösére nőtt a kereslet termékeik iránt.

A kolonya hatásos a koronavírus elleni védelemben, mert legkevesebb 60, de jellemzően 80 százalékos alkoholtartalmú

– mondta Dr. Hatira Topakh isztambuli háziorvos.

Arról is beszélt, Törökországban nem annyira elterjedtek a kereskedelmi forgalomba hozott kézfertőtlenítők, mint más államokban.

A kolonya ráadásul azért is hatékony, mert rengeteg ember otthonában már a járvány előtt megtalálható volt, és részét képezi a napi rutinjuknak az ezzel történő fertőtlenítés. Nem kell tehát új módszert megtanulni a vírus elleni védekezésben.

Kerim Müderrisoglu, a legrégebbi és legnevesebb kolonyát gyártó Atelier Rebul vezérigazgatója a lapnak elmondta, a termék előállítása meglehetősen egyszerű. Először tiszta etanolt készítenek erjesztett árpából, szőlőből, melaszból vagy burgonyából, majd disztillált vízzel keverik azt. Ezt követően természetes illatanyagot adnak hozzá, mint például magnólia, citrom vagy rozmaring. Végül három hétig érlelik, mielőtt palackoznák azt.

A kölni és a török kolonya között összetevőkben nem sok különbség van. De amit utóbbit olyan különlegessé teszi, az az, hogy miként használják.

A kolonya népszerűsége a XX. században kezdett el robbanásszerűen nőni, köszönhetően a kémikusoknak. Isztambulban egy fiatal francia vegyész, Jean Cesar Reboul nyitotta meg az első gyógyszertárat még 1895-ben, és az ő segítségével alapította meg Kemal Müderrisoğlu a máig legnépszerűbb kolonya disztillálót, az Atelier Rebult.

Fotó: Facebook / Atelier Rebul

Történészek szerint innentől kezdve az egész országban egyre inkább elterjedt a kolonya, és a kisebb városok is a gyártásába kezdtek, mindenki a maga módján, kisebb változtatásokkal.

Mindez azt eredményezte, hogy a század közepére már ipari mennyiségben készítették a török kölnit, és tömegek számára is elérhetővé tették azt. Mostanra szinte az összes török otthon nélkülözhetetlen kellékévé vált.

Törökországban annyira egyértelmű, hogy valakinek kolonya van a lakásában, mint az, hogy étel van a hűtőben. Az emberek általában tartanak belőle egy üveggel a hálószobájukban, a fürdőben és a nappaliban is, szóval kifogyhatatlanok belőle. Ezzel tanítják a gyerekeket a vendégszeretetre is. Amikor gyerek voltam, három dolgot kellett beszereznem, ha valakit vártunk a házhoz: kolonyát, cigarettát és cukorkát

– mesélte Elizabet Kurumlu isztambuli idegenvezető.

A kolonya kihagyhatatlan kelléke a nagy összejöveteleknek és olyan vallási ünnepeknek, mint a Ramadán. Ilyenkor mindenhol sokan gyűlnek össze, és kolonyát ajándékoznak egymásnak. Azzal, hogy a vendégek egészségére figyelnek, az irántuk érzett szeretet fejezik ki.

Aki járt már Törökországban, találkozhatott a kolonyával a szállodai szobában, az éttermek mosdójában, de akár egy hosszú városi busztúra végén ajándékba is kaphatták azt.

A fertőtlenítő hatásán túl ráadásul több más jó egészségügyi hatása is van a kolonyának. Egy kockacukorra csepegtetve segíti az emésztést, a halántékra dörzsölve pedig enyhíti a fejfájást. Nem véletlen az sem, hogy amikor a törökök meglátogatnak valakit a kórházakban, a gyümölcs mellett kolonyát visznek a betegnek.

Fotó: Facebook / Atelier Rebul

Az iparág már azelőtt felszálló ágban volt, hogy a koronavírus megjelent volna az országban. Hagyományosan gyógyszertárakban, zöldségesekben és élelmiszerboltokban lehetett csak kapni, de az elmúlt évtizedben a nevesebb gyártók mintaboltokat kezdtek el nyitni országszerte és a nemzetközi piacra is kiléptek. Most, hogy járvány van, új gyárakat terveznek nyitni, hogy a keresletnek meg tudjanak felelni. Jelen pillanatban kevés helyen kapható Törökországon kívül a kolonya, de ez hamarosan megváltozhat.

Aki most nem jut hozzá a kolonyához, az maga készíti el a saját lakásában. A kolonya alapja az etanol, ami szintén összetevője a tradicionális cseresznyelikőrnek is, így az rengeteg család otthonában szintén megtalálható.

A koronavírus megjelenése után sokan inkább házi kolonyát készítenek, mint cseresznyelikőrt. Egymást hívogatják az emberek afelől érdeklődve, hogy van-e elég kolonya a háztartásában mindenkinek

– tette hozzá Kurumlu.

Ha hiánycikk a kézfertőtlenítő, készítsd el magad
Csak néhány hozzávaló, és máris megvan a tökéletes fertőtlenítőszer.

Kiemelt kép: Getty Images

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.