A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb és egyben egyik legrégibb ünnepe.
A szenteltvíz mágikus ereje
A 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel vizet a templomban.
A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt, írja a Netfolk. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig.
A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Az ajtóra a megszentelt krétával felírták az évszámot és a három királyok nevének kezdőbetűit, védendő a házat villámcsapás, a boszorkányok rontása ellen. Ilyenkor a hívek élelemmel, pénzzel adakoztak.
A parasztság innentől ért rá szórakozni
Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. A Netfolk szerint mivel a parasztság ekkor ért rá szórakozni, mert a földeken éppen nem volt munka, a farsangi időszak alkalmat adott a vigadozásra. Amikor beköszöntött a tavaszi szántás-vetés időszaka, véget ért minden léha bolondozás, mert minden gondolkodó ember a jövő kenyerére figyelt és figyel ma is, aki a természet ritmusát követi.
Hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát, de városokban nem túl dicső véget ért az addig becsben tartott fa: kidobálták a kuka mellé. Ez is tanít valamire: falun inkább elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt.
Néhol a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel.
Időjóslás
Január hatodikához időjárási megfigyelések is kapcsolódnak.
Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd
– mondják Berettyóújfalun.
Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél
– hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált.
Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek, így ha havazik, az is a tavasz mielőbbi beköszöntét jelentette.
Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak:
Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elég eső a nyáron.
A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.
