A méhek etetnek minket. A húszezer ismert méhfaj porozza be a növények és gyümölcsök 85 százalékát a fokhagymától a kávén át a kelkáposztáig. De úgy tűnik, hogy a fennmaradásunk tekintetében kulcsfontosságú rovarok helyzete nem túl jó: egy nemzetközi adatbázis szerint a méhfajok negyede eltűnt az 1990-es évek óta, írja a National Geographic.
A leggyakrabban az északi féltekén előforduló karcsúméhek felelősek többek között a napraforgó és a cseresznye beporzásáért, de megfigyelésük száma 17 százalékkal csökken az 1990-es évek óta. Az egyébként is ritka földiméhek családjába tartozó fajok, melyek a kékáfonya és az orchidea beporzását végzik, 41 százalékkal kevesebben vannak.
Eduardo Zattara argentin kutató arról beszélt, a mézelő méhek ugyan számos földterület beporzását át tudják vállalni, de egyetlen fajra támaszkodni rendkívül kockázatos.
Példaként említette, hogy 2006-ban egy méhek közt terjedő járvány miatt Amerikában lefeleződött a mézelő méhek száma. Ha nem lett volna jelen más faj, a környezeti károk felbecsülhetetlenek lettek volna.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A tanulmányhoz egy weblapon összesítették a méhmegfigyelési adatokkal rendelkező múzeumok, egyetemek és állampolgárok által gyűjtött információkat egészen az 1700-as évekig visszamenően. Mivel nincs hosszú távú, pontos globális adat a méhekről, a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ily módon választ kaphatnak-e a populációjukkal kapcsolatos kérdésekre. És kaptak.
A XX. század második felében mezőgazdasági boom következett be világszerte, ami a méhek élőhelyének zsugorodásával járt, ráadásul a növényirtó szerek is tizedelték a populációjukat. Emellett a globális felmelegedés miatt a méhfajok kiléptek őshonos élőhelyükről, és azonnal elpusztultak.
A fajszám csökkenéséhez hozzájárul, hogy több országba betelepítenek nem őshonos méhfajokat, a betegségeket pedig viszik magukkal, ami rovarszerű járványhoz vezet.
