A Víz világnapját 1992-ben, a Rio de Janeiróban megtartott Nemzetközi Környezet és Fejlődés Konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, és legelső alkalommal egy évvel később, 1993-ban tartották meg. A azóta erre minden évben március 22-én kerül sor.
A döntés célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.
Az idei Víz Világnap fókuszában a felszín alatti vizek, mint közös kincsünk áll.
A felszín alatti vizek láthatatlanok, jelenlétüket mégis mindenhol tapasztaljuk. A lábunk alatt meghúzódó víz rejtett kincs, ami a világ szárazabb területein élőknek az egyetlen vízforrása lehet.
Édesvízkészletünk jelentős hányadát ezek a vizek teszik ki: táplálják az ivóvíz-hálózatot, a higiéniai rendszereket, az ipart és a mezőgazdaságot, fenntartják a természetes ökoszisztémákat.
Mi a felszín alatti víz?
A földkéreg hézag-, üreg- és pórusrendszerét kitöltő vizek. Főbb típusaik a talajvíz, parti szűrésű víz, a rétegvíz, a rés-vagy karsztvíz és a termálvíz.
Miért kell foglalkoznunk a felszín alatti vizekkel?
Azokon a területeken, ahol a vízkivétel nagyobb, mint a csapadékból származó beszivárgás, ott a felszín alatti vizeket túlhasználják. Sok helyen elszennyezik, ami azért jelentős probléma, mert akár évszázadokat vehet igénybe a vízkészletetek helyreállása.
Sokan nincsenek tisztában a felszín alatti víz mennyiségével és jelentőségével, így nem használják ki a benne rejlő lehetőséget. Feltárásuk, védelmük, valamint fenntartható használatuk kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban és a növekvő népesség szükségleteinek kielégítésében.
Mit tehetünk a felszín alatti vizekért?
Meg kell védenünk a szennyezésektől, valamint fenntartható módon kell velük gazdálkodnunk, egyensúlyban tartva a népesség és az élővilág szükségleteit.
A felszín alatti vizek a földi életközösségek bonyolult hálózatában, a mezőgazdaságban, az iparban, és a szennyvízkezelési rendszerekben betöltött, kiemelt szerepének meg kell jelennie a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó irányelvekben.
Összefogásra és tervezésre van szükség ahhoz, hogy fenntartható módon gazdálkodjunk ezzel az értékes nyersanyaggal.
