pixabay
Mozaik

Drámai vízválságot prognosztizál a Meteorológiai Világszervezet

Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése szerint, írta az MTI.

Kapcsolódó
Víz világnapja: komolyan kell vennünk, hogy minden csepp számít
2050-re egyre több ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására.

A klímaváltozás mindkét jelenséget felerősíti. Csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal.

Fel kell ébrednünk, és meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot

– mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára a napokban Genfben.

Egyre gyakoribbakká válnak a heves áradások, mint ahogyan az a németországi Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban, Japánban, Kínában, Indonéziában, Nepálban, Pakisztánban és Indiában is történt.

Az áradások okozta katasztrófák száma 2000 óta az előző 20 évhez képest világszerte 134 százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszakban 29 százalékkal növekedett az aszályok száma. A növekvő hőmérséklet ugyanis egyes területeken, elsősorban Afrikában kevesebb esővel jár együtt.

Kétmilliárd ember él vízproblémákkal küzdő országokban, nincs hozzáférésük tiszta ivóvízhez és nem áll rendelkezésükre higiénikus szennyvízellátás

– mondta Taalas.

Világszerte 3,6 milliárd ember legalább egy hónapon keresztül nem jutott elegendő vízhez 2018-ban a jelentés szerint.

Kapcsolódó
Gyakoribbak lehetnek az árvizek a klímaváltozás miatt
Gyorsul a víz körforgása, a jövőben több árvíz lehet Magyarországon is.

Számuk 2050-ig több mint ötmilliárdra emelkedik a számítások szerint. Ez akkor több mint fele lesz az ENSZ szerint várható népességnek: a Földön 2050-ben a becslések szerint 9,7 milliárd ember fog élni.

A WMO térképet készített a vízhiánnyal küzdő területekről: ide tartozik többek között a Földközi-tenger térsége, Észak-Afrika, az Egyesült Államok nyugati része, Dél-Amerika nyugati partvidéke Peruval és Chilével, Afrikában a Szaharától délre lévő Száhel-övezet, a Közel-Kelet Szaúd-Arábiával és Iránnal, valamint Dél- és Kelet-Ázsia nagy része.

Az elmúlt 20 évben a világ víztározói – a tavak, a medencék, a talajvíz, valamint a talajban, hóban és jégben lévő nedvesség – észrevehető mértékben zsugorodtak. A legnagyobb veszteséget az Antarktiszon és Grönlandon mérték.

A riasztó számok ellenére több mint száz országban nem jól menedzselik a vízforrásokat

– véli a WMO.

Az ENSZ célja, hogy 2030-ig minden embernek legyen hozzáférése tiszta ivóvízhez és higiénikus szennyvízellátáshoz. Ennek eléréséhez meg kell négyszerezni a jelenlegi erőfeszítéseket.

Kapcsolódó
Hamarosan kész a dozmati tározó, nem lesz többé árvíz Szombathelyen
A város és környéke az 1965-ös árvíz óta várt már erre a beruházásra.
Vannak helyek, amelyek soha nem változnak, vagy ha igen, akkor is csak úgy, hogy a múltból mindig megőriznek valami lényegeset. A Hévízi-tó és környéke ilyen. Nem fog rajta az idő, sőt, a turisztikai iparágat összedöntő koronavírus-járványnak is alig találtuk nyomát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.