Életmód

Víz világnapja: komolyan kell vennünk, hogy minden csepp számít

A vízhiány egyre nagyobb problémát jelenthet az emberiség számára. Ennek első jele Fokváros, ahol a világ nagyvárosai közül elsőként fogyhat el a víz.

Azonnali lépéseket szorgalmaz a globális vízválság elkerülése érdekében az ENSZ Vízügyi Elnöki Testülete. A kétéves munka zárásaként jelentést készítettek, amellyel együtt egy nyílt levelet is közzétettek.

Rohamosan fogy a víz, komolyan kellene venni
Kevés a megfelelő minőségű víz és a jövő sem kecsegtet túl sok jóval.

Minden csepp számít” című vízügyi cselekvési programjának üzenete egyértelmű és világos: vége van annak a korszaknak, amikor a víz korlátlan rendelkezésre állását természetesnek vehetjük. A víz – szó szerint – élet és halál kérdésévé vált.

A jelentés szerint a mostani az első alkalom, hogy a Föld lakóit hivatalosan is azzal szembesítik: vagy találnak megoldást a vízválságra, vagy megszűnik létezni az eddig ismert világ. A dokumentum szerint egyéneknek, közösségeknek, cégeknek, városoknak és országoknak egyaránt meg kell érteniük, hogy milyen szerepet tölt be a víz a földi életben, hogy milyen sokféle értékkel rendelkezik, hogyan kell vele bánni, hogyan kell megbecsülni.

Napjainkban több mint 2 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet inni, s míg ma az emberiség 36 százaléka él vízhiányos régiókban, az évszázad közepére több mint a fele kerül ebbe a helyzetbe.

A bővülő népesség, a növekvő élelmiszer- és energiaigény csak fokozni fogja a vízhiányt: 2050-re a világ gabonatermelésének közel a felét veszélyezteti, és egyre több ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására – figyelmeztet a jelentés.

Fotó:pixabay.com

A nyílt levél legfontosabb fókuszpontjai

  • A vízkincsen keresztül bontakozik ki az egyik legnagyobb veszély, ami a gazdasági fejlődést, a szegénység visszaszorítását, a békét, a biztonságot és a fenntartható fejlődést fenyegeti. A közelítő válságot együttesen okozza a tiszta víz hiánya mellett a világ népességének növekedése, a szennyezés, az ökoszisztémák hanyatlása és a klímaváltozás hatásai.
  • A vízkészleteket úgy kell felhasználni ivóvízként, élelmiszer előállítására, energiatermelésre valamint a vízbázisok, vizes élőhelyek, tavak, folyók megőrzésére, hogy az a legnagyobb haszonnal járjon a társadalmaink számára.
  •  A következő öt évben meg kell duplázni a vizes infrastruktúra fejlesztését célzó befektetéseket is.
  • A kormányzatoknak együtt kell működniük a helyi közösségekkel, az üzleti és a tudományos szférával, a határon átnyúló folyóvölgyeken és vízbázisokon osztozó országoknak pedig minden fél számára elfogadhatóan kell munkálkodniuk.
  • Egyénekként is felelősséggel tartozunk, mindannyiunk kötelessége, hogy megbecsüljük a vízkincset, előzzük meg a pazarlást és a szennyezést.

A víz a fenntartható fejlődésért 2018-28 – nemzetközi cselekvés évtizede 2018. március 22-én indul.

Forrás: MTI, Ecolounge

Címlapfotó: Pixabay

23 érdekesség, amit sokan nem tudunk a vízről
Hazánkban napi 110-120 liter vizet használunk fejenként, az optimális 50 liter lenne.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik