Egy kismama, aki kis konyhájában az alapoktól kezdi, majd pár év alatt a legnagyobb nemzetközi cukrászversenyeken ér el sikereket, cukrász magazinok jelentetik meg munkáit. Nem mindennapi történet, valljuk be.
Csendéletet érdemlő, buja virágcsokrok, aprólékosan kidolgozott részletek, különleges, ritka növények. Néha hunyorítva sem érhető tetten a turpisság: ott vannak a rezgők, bibék, porzók, erezetek. Mindezt pedig jórészt porcukorból készülő, gyurmaszerű, nagyon vékonyra nyújtott és gyúrt masszából formálja meg az alkotója, akinek a szakmai múltja épp annyira nem mindennapi, mint a virágcsokrok, amiket készít.
Nemzetközi porondra gyúr…
Smukné Komádi Orsolya eredeti szakmája vegyész. Ő maga azt mondja, nagyon távol került e területtől, de talán az apró részletek iránti érzéke innen eredeztethető. Mert ez stílusának egyik erőssége, sajátossága. A virágszeretetéről ismert Debrecenből került Bábolnára, majd onnan a szerelem és a család hozta a Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorjára, ahol dolgozik. A hobbi pedig, ami lassan hivatássá növi ki magát, egy véletlennek, vagy inkább az akaratnak köszönhető.
Mindig szerettem sütni… Amikor pedig az esküvőt terveztük, szerettem volna, hogy cukorvirágos legyen a tortánk. De senki nem vállalta. Mindenhonnan azt a válasz kaptam, hogy már nem csinálják, drága, körülményes, meleg van és elolvad… Egyébként nem olvad el. Aztán elhatároztam, hogy ha már én így jártam, mással ne forduljon elő. Megtanulom
– meséli Orsolya.
Csodálatos cukorvirágokban gyönyörködhet képgalériánkban:
Ha pedig egy üzlet beindul… Orsolya a babavárás és babagondozás mellett folytatta az önképzést és a gyakorlást. Kezdetben még a konyhapulton elfért minden szükséges kellék, eszköz. Aztán, ahogy egyre nőtt a beszerzett holmik száma az amúgy eléggé eszközigényes munkánál, úgy kellett a nagyobb és nagyobb hely. Mára pedig egy egész szekrényt töltenek be a szükséges szerszámok, eszközök.
A legfontosabb tapasztalatom, hogy a virág egy olyan közös nyelv, ami mindenkinek boldogságot hoz. Én örülök, hogy csinálhatom, aki kapja örül, és általában fel sem ismeri elsőre, hogy ez nem élő növény
– mondja Orsolya, akinek egy saját műhely létrehozása, és az oktatás a hosszú távú célja.
Három éve dolgozik, és mára nemcsak környezete jár a csodájára az alkotásainak, de több külföldi magazinban is megjelentek a munkái. Két nemzetközi Cake International versenyen egy ezüst- és egy bronzéremmel végzett, maga mögé utasítva neves hivatásos cukrászokat, műhelyeket is. Ez a szakmai világszínvonalat tekintve a cukrásztársadalom egyik kimagasló, nyílt megmérettetése, amit minden évben Birminghamben rendeznek. Fontos, hogy itt hivatásos cukrászok és amatőrök egy kalapban versenyeznek.
E mellett Orsolya a Cake Master magazin egy rákellenes felhívó kampányára készített csokra négy magazinban jelent meg. De egy, az Avatar-filmek ihlette pályázaton is sokat dolgozott, ahol a kitalált világ növényeit kellett megformálni. A versenyzésbe mondhatni, már az elején hamar belefogott, mégpedig azért, hogy motivációt kapjon a folyamatos munkához.
Ha van célod, amit el akarsz érni, akkor sokkal inkább erőt veszel magadon. Akkor fent tudsz maradni egy nehéz nap után is kismamaként, a gyerekek mellett is akár. A versenyzés pedig a legjobb fejlődési lehetőséget biztosítja, mert egy nívós megmérettetés után nagyon alapos értékelést kapsz a beküldött munkáról, személyre szabottan, felsorolva, hogy mit csinálj máshogy, mi a jó irány. Ez biztosítja, hogy az ember előbbre lépjen, ha akar.
Még sokat tanulnék, és szeretnék majd egy saját stílussal büszkélkedni. Most még úgy jellemezném magam, hogy szeretek összetett csokrokat készíteni, ritkaságokkal. Másoknál a közkedveltebb virágok jelennek meg zömmel, rózsák, bazsarózsák. Szeretem, ha olyat vesznek észre a csokraimban, amiket nem ismernek
A járvány árnyékában
A pandémia sok nehézsége mellett esélyt is adott a feltörekvő amatőr cukrásznak. A korlátozások miatt megnyíltak a nagy nemzetközi versenyek az online nevezők számára is.
Ma már be tudod küldeni a munkád, vagy a munkádról készült fotót. Ezzel lehetősége nyílt azoknak is, akik nem tudnak kiadni félmilliókat, hogy elutazzanak egy-egy megmérettetésre, vagy nem tudják vállalni annak a költségét, hogy kontinensek között utaztassanak egy nagyon törékeny csokrot
– említi Orsolya.
A cukorvirág-készítők népes nemzetközi, és egyre népesebb hazai társaságában is hamar jó közösségre talált, akiktől sokat tanulhatott. Az első nemzetközi versenyen még többen indultak magyarok, az utóbbin már nagyon kevesen. Vélhetően a járvány végével mindenki visszament dolgozni, kevesebb idő jut az ilyesmire.
