illusztráció/pixabay
Életmód

Elismerést kapott a kétszertermő körte és a pannon méh

Május 22-e a biológiai sokféleség nemzetközi napja, jelmondata: "A megoldás részei vagyunk." Ez alkalomból az ”Év tájfajtája és haszonállata” címmel szemléletformáló kezdeményezés indult.

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét. Ennek érdekében az elmúlt években minden eddiginél többet, mintegy 38 milliárd forintot fordítottak természetvédelmi fejlesztésekre, írta a Biológiai Sokféleség Világnapja alkalmából szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a szaktárca.

Kapcsolódó
12 érdekesség, amit sokan nem tudnak a körtéről
Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti, mégis keveset tudunk róla.

A Biológiai sokféleség egyezmény elfogadásának 30 éves évfordulója és a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából az Agrárminisztérium a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal (NBGK) közösen elindítja az ”Év tájfajtája és haszonállata” szemléletformáló kezdeményezést, ezzel is ráirányítva a figyelmet az agrobiodiverzitás, ezen belül egyedi és változatos genetikai értékeink megőrzésének fontosságára. Ez nemcsak élővilág-megőrzési szempontból fontos, hanem élelmezésbiztonsági stratégiai kérdés is.

Az idei év kiválasztottjai egy hazai gyümölcs tájfajta, a kétszertermő körte, valamint a pannon méh, amelyek – azon túl, hogy védendő értékeink – a beporzáson keresztül is szoros kapcsolatban vannak egymással.

A kezdeményezés célja annak bemutatása, hogy a szupermarketek polcain megtalálható gyümölcs- és zöldségfajtákon túl rengeteg helyi viszonyokhoz alkalmazkodott fajta található meg még mindig Magyarországon. Ezek, bár lehet, hogy feledésbe merültek az utóbbi évtizedekben, de olyan értéket képviselnek, amit szeretnénk újra megismertetni az emberekkel.

A kétszertermő körtéről és a pannon méhről tájékoztatási célt szolgáló plakát, óvodásoknak és általános iskolásoknak színező és egyéb kiadvány is készül

– tájékoztatnak.

Az élelmezésünk alapjait biztosító genetikai értékeinknek a hosszú távú megőrzése érdekében a tárca Génmegőrzési stratégiát dolgozott ki, melynek végrehajtása 2019-ben kezdődött meg. A program keretében az állami génbanki hálózat megerősítésén, konkrét mintaprogramok megvalósításán és a Kárpát-medencében még fellelhető fajták megmentésén keresztül eddig mintegy 6,5 milliárd forintot fordította hagyományos növény és állatfajtáink megmentésére, fenntartásuk biztosítására.

Az élővilág sokfélesége – a biodiverzitás – önmagában is érték, környezetünk stabilitását és alkalmazkodóképességét is biztosítja, vagyis ez teszi a Földet az ember számára élhető hellyé.

A nemzetközi nap idei jelmondata: “A megoldás részei vagyunk.”

A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen szolgáltatásokat, úgynevezett „ökoszisztéma szolgáltatásokat” is nyújt. Az egészségesen működő biológiai rendszerek többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot és egyéb nyersanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják számunkra, az emberek számára is sok más élő szervezettel egyetemben.

A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a természeti katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában is

– olvasható a közleményben.

Kapcsolódó
Elkészült a világ 20 ezer méhfajának globális térképe
Az északi féltekén több méhfaj él, mint a délin.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.