Életmód

12 érdekesség, amit sokan nem tudnak a körtéről

A körtét az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti, mégis keveset tudunk róla.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) “Ételt csak okosan” oldalán összegyűjtötte, hogy mire érdemes odafigyelni a körte vásárlásakor, tárolásakor és felhasználásakor.

Jó, ha tudjuk

  • Érés alapján megkülönböztetünk nyári, őszi és téli körtét.  Nyárinak nevezzük azokat a fajtákat, amelyek szeptember elejéig érnek, az őszi és téli fajták érési ideje szeptembertől novemberig tart. A körte utóérő gyümölcs, hosszabb tárolásra az őszi és a téli fajták alkalmasak, fajtától függően akár 1-8 hónapig is eltarthatók megfelelő körülmények között.
  • Az üzletekben fogyasztásra kész körtéket árulnak, nyáron a vilmoskörte népszerű, míg az őszi szezonban megjelennek az olyan eredeti ázsiai fajták, mint a Comice vagy a Seckel körte, készen állva a betakarításra, hogy a szüret augusztusban befejeződhessen, és szeptemberben már eljuthasson az üzletekbe.
  • Válogassunk szilárd, erős aromájú, friss gyümölcsöt, kerüljük azokat, amelyeken ütés nyomok látszanak, mert az azt jelzi, hogy a belseje is törött. Egyes körtéknek, különösen az ázsiai fajtáknak, rozsdás kinézetük van, azonban ez elfogadott jellegzetességük.
  • Az éretlen körtét tároljuk több rekeszes kosárban. Tárolásra csak az egészséges, sérülésmentes, kocsánnyal leszedett gyümölcs alkalmas.
  • A körte tárolására 0 – 2 °C hőmérsékletű, magas relatív páratartalmú helység a legjobb. Érdemes legalább 2 hetente átválogatni a gyümölcsöket, a puhuló, romlásnak indult egyedeket vegyük ki.
  • Nem szabad erős illatú terményekkel, élelmiszerekkel (hagyma, savanyú káposzta) együtt tárolni, mert könnyen felvesz idegen illatokat.
  • Jól tárolható körték: Bosc Kobak, Packham’s Triumph, Conference, Hardenpont téli vajkörte.
  • Mivel a rost legnagyobb része a héjban van, a körtét célszerű hámozatlanul fogyasztani. Felvágva hamar bebarnul, ez ellen meglocsolhatjuk kevés citromlével.
  • Sok A-, C- és K-vitamint tartalmaz és van benne kalcium, magnézium kálium, foszfor, mangán, cink és réz is. A C-vitamin is és a réz is hatástalanítani képes a szabad gyökök okozta károsító hatásokat, így a körtét nevezhetjük egy nagyon ízletes antioxidáns-forrásnak is.
  • A szívbetegségekre is jótékony hatású, ezért jó ha rendszeresen fogyasztjuk, hiszen a körte, pontosabban a benne lévő K-vitamin megakadályozza az érelmeszesedés kialakulását is.
  • Magas a rosttartalma, ezért az emésztőrendszeri problémákat is orvosolni tudja.
  • Gyomornyugtató hatású. Azoknak, akiknek túl magas a gyomorsavtermelése, rendszeresen érdemes fogyasztani, mivel ez a gyümölcs képes megszüntetni a gyomorsav okozta égő érzést. A magas rosttartalom a vastagbél egészségét is biztosítani tudja.
  • A vértisztításban is kitüntetett szerepe van, amely a reumatikus panaszoktól szenvedő személyeknek lehet jó hír.

3 ismert és kevésbé ismert fajta

Vilmoskörte

A világon a legelterjedtebb körtefajta. Hazánkban a ‘Bosc kobak’ után a legnagyobb arányban termesztik. Augusztus második-harmadik dekádjában szedhető. Tárolótól függően 1-3 hónapig is eltartható. Húsa fehér, olvadó, bőlevű, illatos, édes-savanykás ízű, muskotályos zamatú. Feldolgozás során szép világos marad a gyümölcshús színe.

 

Fotó: Pixabay

Hosui

Japán egyik fő fajtája s Európában ez a fajta a legerterjedtebb. Középidőben érik, augusztus harmadik és negyedik hetében szedhető.  A gyümölcshús roppanó, lédús, kissé savas. 2-3 hónapig tárolható. Korán termőre fordul, termőképessége jó.

Fotó: Wikimedia Commons

Japán körte (Nasi)

A “nasi” Japánban termesztett körtét jelent, más országokban ezt a gyümölcsöt különböző nevekkel illetik, pl. vízikörte, ázsiai körte, almakörte, körtealma … Több tulajdonságban is eltér az európai körtétől. Nemcsak a gyümölcs alakja, színe, beltartalmi értékei térnek el, hanem az érési típusa is – írja az Édenkert. A japán körték gyümölcse szilárd, mégis ropogós és lédús (85-86%-a víz). Kevesebb energiát tartalmaz, mint az alma vagy az egyéb körték. Ugyanakkor magas a cellulóz-, hemicelluóz- és pektintartalma, ezért táplálkozásbiológiai szempontból nagyon előnyös. Ízükkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, zamatuk leginkább a sárgadinnyére, birsre és az ananászra emlékeztet.

Fotó: Pixabay

Kiemelt kép: Pixabay

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.