Sokan nem tudják, de Magyarországon több, mint 200 fajtával folyik borszőlő-termesztés. Ez a sokszínűség teszi lehetővé, hogy mindenki megtalálja a kedvencét, de ennek feltétele, hogy ismerjük a fajtákat, a belőlük készült borokat és termőterületüket. Ebben segít a borászportál.
A Tokaji borvidéken előállított aszúbor aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített desszertbor, borkülönlegesség. Tokajban évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelésére és az ezt követő különleges borkészítési eljárás. Az aszúszemeket szemenként válogatják. Régen faputtonyokba gyűjtötték, összezúzták, majd egy kádban elegyítették 136,6 liter (egy Gönci hordónyi) azonos évjáratú musttal vagy borral, 1-1,5 napig áztatták. Az aszú annyi puttonyos, ahány puttony aszúsodott szőlőszemet áztatnak egy gönci hordó borban (3, 4, 5, 6 puttonyos).
A bikavér két-három bor keverékéből összeállított cuvée. Magyarországon, az egri és a szekszárdi borvidéken állíthatnak elő ilyet. A házasítás jellemzően a magyar fajták közül kékfrankos, portugieser, kadarka, a nemzetközi fajták közül cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, valamint újabban a pinot noir és shirazfajták borának változó arányú keveréke. Fűszeres, gyümölcsös jegyei kiváló gasztroborrá teszik, de magában fogyasztva is kiváló.
Ezt a Kárpát-medencében őshonos szőlőfajtát adottságait tekintve világviszonylatban is a legjobbak közé sorolják. Eleganciája a Rajna menti száraz rizlingekéhez hasonlítható. Határozott, sokszínű, mégis elegáns és visszafogott, finom textúrával, kifogástalan arányokkal. Savtartalma általában magas, de pont ez adja utánozhatatlan karakterét. Jó cukorgyűjtő képessége miatt száraz iskolázásban is magas alkoholtartalommal bír. Illata határozott, és kisebb koncentrációnál is fajtajelleges. Gyakran körte, birs és szegfűszeg illata keveredik benne. Az édes furmint késői szüreteléssel önállóan, a hárslevelűvel vagy a sárgamuskotállyal együtt legtöbbször édes szamorodniként, aszúként érik Hegyalján.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="640" width="960" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Kárpát-medencében őshonos fajtánk ma már szinte kizárólag Somlón, és a Balaton-felvidék, valamint Badacsony egyes területein terem kis mennyiségben. A juhfark meglehetősen érzékeny. Csak teljesen beérett alapanyag esetén, és hozamkorlátozás mellett képes nagy borokat adni, savai erősen rusztikusak. Többnyire kívánja a hordós érlelést, de elvétve találkozhatunk szép reduktív tételekkel is.
A kadarka az egyik legősibbnek nevezhető kékszőlő-fajta, vélhetően Albánia, vagy a mai Törökország területéről származik. Két fő termőterülete Szekszárdés Eger, de a Szerémség, Ménes, Hajós és Muzsla környékén is találkozhatunk szép tételekkel. Nagyon érzékeny, csak kiegyensúlyozott és viszonylag meleg évjáratokban ad biztos termést. Bora könnyed, savakban gazdag, elegáns szerkezetű, tannintartalma pedig kifejezetten alacsony. Aromája először fűszeres, és utána érkeznek a gyümölcsök. A kadarkák kiválóan passzolnak számos fogáshoz, de magukban kóstolva is remek élményt jelentenek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1209" width="1920" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A kékfrankos hazánk legnagyobb mennyiségben termesztett szőlőfajtája, a Tokaji, Somlói, és Badacsonyi borvidékeket leszámítva mindenhol találkozhatunk vele. Élénk savú, gyümölcsös bort ad, közepesnek mondható tannintartalommal. Ha éretten szedik, bora kellemesen fanyar. Sok cuvée-nek is alapját képezi a fajta: a szekszárdi és egri Bikavérnek, illetve további számos cabernet házasításnak Villányban.
Az olaszrizling az egyik legkedveltebb és leggyakrabban előforduló szőlőfajta hazánkban, ezért nagyon sokféle stílusban találkozhatunk vele. Az olaszrizlingnevének ellentmondva se nem olasz, se nem rizling. Nevezhetnénk akár a „legmagyarabb” szőlőfajtának is, annak ellenére, hogy nem magyar eredetű. Mára Tokajt leszámítva az összes borvidékünkön megtalálható. Alkalmas pezsgő alapbor készítésére is, de ezt a tulajdonságát a hazai borászatok még nem nagyon használták ki. A könnyed stílusban elkészített olaszrizlingek a grillételek, zöldséges-salátás könnyű fogások tökéletes kísérői, míg a testesebb, hordós érlelésű tételek valódi gasztroélményt jelentenek a legösszetettebb fogásokkal is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A tokaji szamorodni Tokaj jellegzetes borkülönlegessége, amely az ép és aszúsodott szőlőszemek együtt történő szüretelésével és feldolgozásával készül. Az olaszrizlingnevének ellentmondva se nem olasz, se nem rizling. Sőt, nevezhetnénk akár a „legmagyarabb” szőlőfajtának is, annak ellenére, hogy nem magyar eredetű. Mára Tokajt leszámítva az összes borvidékünkön megtalálható. Alkalmas pezsgő alapbor készítésére is, de ezt a tulajdonságát a hazai borászatok még nem nagyon használták ki. Az elmúlt években Csopak borászai készítenek olyan olaszrizlinget, amelyek a termőhelyi sajátosságokat a leginkább visszaadja, kitűnően megőrizve a fajta karakterét is.
A Szürkebarát a Chardonnay-hoz hasonlóan a Pinot Noire egyik mutációjaként alakult ki. A Kárpát-medencében régóta és nagy mennyiségben termesztik, neve szinte összeforrt Badacsonnyal, holott nem csak itt ad szép borokat. A Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, és Balaton-melléke is kitűnő termőhelye, de jól érzi magát Egerben, a Mátrában és a Bükki borvidéken is. Illat- és ízjegyei között az édesgyökér, macskagyökér gyakran érezhető, szárazon és édesen is tud igazi egyéniség lenni.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="541" width="960" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Bár egy adott ételhez legtökéletesebben illeszkedő bor kiválasztásának tudományát nehéz néhány mondatban leírni, mégis bizonyos alapelveket követve különös gasztoélményben lehet részünk.
- Amikor bort választunk, akkor a bor és az étel súlyát is figyelembe kell venni. Ha egy fűszeres, kissé zsírosabb ételt fogyasztunk, akkor ehhez egy testesebb, zamatosabb vörös bor illik. Ha azonban egy könnyebb étel, például egy halétel kerül az asztalra, akkor lehetőleg fehér bort párosítsunk hozzá, mert különben elvesznek az ízek és az aromák.
- A bor kiválasztásánál fontos szempont, hogy milyen hús mellé kínáljuk, de nem biztos, hogy egy vasárnapi ebédnél tálalt báránybordához csak a vörös bor illik, míg a halétel mellé fehér bort kell innunk. A körítést, az étel elkészítését és a fűszerezést is figyelembe kell vennünk. A csirkét többféleképpen is el lehet készíteni. Amennyiben alaposan befűszerezzük, akkor vörösbort kínáljunk mellé, de ha a csirkeétel mellé citromos szósz tálalunk, akkor ehhez egy könnyű, fehérbor illik.
- A legtöbb fűszer, az erős paprika, az ecet, a majonéz, a csokoládé bizonyos mennyiség felett ellehetetleníti a bor érvényesülését. Ezért ha bort is szeretnénk fogyasztani az étel mellé, finoman fűszerezzünk.
