Sokan álmodoznak arról, hogy Amerikába mennek, és ott kezdenek új életet. Legtöbben elengedik, ám néhányan nekivágnak a nagy kalandnak.
Ez utóbbiak közé tartozik a fehérvári születésű Fodor Barbara is, aki 10 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy párjával nekivág az ismeretlennek. A jobb élet reményében költöztek New Yorkba, ahol Barbi kezdetben takarított, felszolgált, gyerekekre vigyázott. Aztán családot alapított, így négy éve édesanyaként van otthon.
Ám nem ül tétlenül.
Nemrég hihetetlen dologba fogott – depressziós, rossz passzban lévő vagy túlhajtott embereken, kimerült anyákon és rákos betegeken segít, méghozzá úgy, hogy elmegy hozzájuk, és kitakarít, rendet rak. Mindezt teljesen önzetlenül, mindenféle fizetség nélkül.
Barbival a tapasztalatairól beszélgettem.
Voltam én is depressziós, tudom, milyen fontos, hogy a környezetünkben rend legyen, mert hihetetlen hatással van a mentális állapotunkra. Ha körülöttünk minden káosz, a lelkünk sem tud gyógyulni. Amikor elkezdtem azon gondolkodni, hogy segíteni és takarítani szeretnék, szinte azonnal tudtam, hogy a depressziós emberek azok, akiknek én igazán tudnék adni. Ha mást nem, hát egy rendezett környezetet.
Bevallom, kezdetben nem is tudtam pontosan mit és hogyan fogok csinálni. Csak azt tudtam, hogy valami olyanban tudok segíteni, amit egy depresszióban szenvedő ember elkezdeni sem tud. Mára kialakult a rendszer, és nagyon boldog vagyok, mert tényleg tudok adni, és olyanoknak tudok segíteni, akik változtatni akarnak az életükön. Én megadom ehhez az egyik kapaszkodót, és szó szerint rendet csinálok a káoszban.
Hogyan képzeljük el a folyamatot? Hogyan találnak meg téged?
Engem az emberek Facebook-on keresztül találnak meg. Minden héten posztolok előtte-utána képet a munkámról, egy ingyenes dolgokat kínáló csoportban. Általában privát üzenettel kezdődik a társalgás. Akik megkeresnek, leírják a történetüket, és azt, hogy miért kérik a segítségemet. Minden esetben kérek képet a jelenlegi helyzetről. Miután mindent letisztáztunk, hétvégén elmegyek, és kitakarítom azt a helységet, ami a legnagyobb frusztrációt okozza az engem megkeresőnek.
Komplett lakásokat nem tudok kitakarítani, annyi időm a gyerekek mellett nincsen, így általában egy szobát vagy konyhát vállalok, ezek rendbetétele is 6-7-8 órát vesz igénybe. Olykor előfordul, hogy ugyanoda visszamegyek következő hétvégén, ezalatt az is kiderül, a lakás tulajdonosa tesz-e azért, hogy megtartsa a rendet.
Hatalmas munka, amit csinálsz, mégsem kérsz és fogadsz el érte pénzt.
Így van. Sokszor ajánlottak fel fizetős munkát, de nem fogadtam el. A célom az, hogy segíthessek. Ami pénz bejön majd, azt a közösségi médiától és a Youtube-tól remélem, nem azoktól, akiknek segítek. Szeretném megmutatni, hogy nem csak a csillogás, és hamis boldogság van a világban. Szeretném megmutatni, hogy a mélységből is fel lehet állni, és azt remélem, hogy a videóimat látva, amiken minden takarítást dokumentálok, mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy segítsenek a környezetükben lévőknek.
Én szeretek adni. Ha azok közül, akiknek segítettem, akár csak egyet is ki tudok mozdítani a gödörből, és tudok egy kis lökést adni ahhoz, hogy képes legyen változtatni, már megérte.
Sokan keresnek meg?
Nagyon sokan. Jelen pillanatban szeptember közepéig tele vagyok, nincs szabad hétvégém. Ez persze nem működhetne a férjem, a családom támogatása nélkül, de ők mindenben mellettem állnak. Hosszabb távú céljaink között szerepel az is, hogy közösen csinálnánk ezt. Ha sikerülne a közösségi médiából forrásokat szerezni, akkor szeretnénk kisebb felújításokat is bevállalni, vagy élelmiszerrel, bútorokkal, számlák befizetésével segíteni.
Van-e különösen kedves pillanatod?
Éppen nemrég történt egy nagyon megható pillanat, amit azt hiszem, sosem felejtek el. 4 kisgyerek szobáját hoztam rendbe, mert mindenfelé ruhák és játékok hevertek. Élhetetlen volt. Gyönyörűen kitakarítottam, megágyaztam és a gyerekek akkor jöhettek be, amikor teljesen kész voltam. Sosem felejtem el az arcocskákat, ahogy néma csendben örültek az új, tiszta szobának. Minden gyermek leült a saját ágyára és csak mosolyogtak. Az egyik legszebb pillanat volt.
Ezekért a percekért éri meg ez az egész.
https://www.youtube.com/watch?v=cUp0qDa_hII
