Életmód

Óriásgombolyaggal emlékeznek az elfeledett csodanövényre Nagylakon

Szőrdízellel hordták a kenderkórót.

Az óriásgombolyag nem tömör, egy kis gombolyag nagyobb mása, kötélből készült. Palástjára kézzel húzták fel a kötelet. Amellett, hogy szemléletes, komoly súlya van, több ember kellett ahhoz, hogy a helyére kerüljön

– mesélte lapunknak Gyulai Ferenc Sándor, aki évtizedeken át a nagylaki kendergyár üzemvezetője volt. A szakember hozzátette, ahhoz, hogy ez a gombolyag így megmaradjon, legalább 3-4 réteg kötelet kellett rátekerni.

Gyarmati András, Nagylak korábbi polgármestere 2016 nyarán, négy társával három nap alatt, 27,3 kilométernyi fonalból gombolyította az emberméretű zsineggömböt.

Tóth A. Péter

A szebb napokat látott nagylaki kendergyárban fénykorában, a hetvenes években három megyéből közel 1200 munkás dolgozott. Magyarország egyik legnagyobb kenderfeldolgozójából nem sok maradt, jelenleg minimális létszámmal termelnek a néhány éve újraindított üzemben. A határváros kultúrházában a kender termesztéséről, és feldolgozásának történetéről állandó kiállítással emlékeznek a nagylakiak.

Csodanövény

A kender valóságos csodanövény: a legerősebb, legszívósabb és legtartósabb természetes lágy rost a Földön. Háromezer évig az egyik legelterjedtebb gyógynövényként alkalmazták szerte a nagyvilágban, Amerikában az 1800-as évekig törvényes fizetőeszközként használták.

pixabay

Az utóbbi időben kezdik újra felfedezni elsősorban az ipar számára. Egy hektár kender annyi oxigént termel, mint huszonöt hektár erdő, és ugyanannyi papírt tud előállítani, mint négy hektár fa. Rövid idő, mindössze néhány hónap alatt megnő, szinte bárhol termeszthető, és nagyon kevés vizet igényel. A szívós növény kiválóan alkalmas kötelek, zsinórok, táskák és kalapok készítésére, száz esztendeje az amerikai farmerek nadrágjai még kenderből készültek. Napjainkban autó karosszériát és házakat is készítenek a csodanövényből.

Szőrdízellel hordták a kórót

A nagylaki kendergyár az egyetlen olyan hazai kenderfeldolgozó üzem volt, ahol a mezőgazdaságból beérkezett kórótól a végtermékig a teljes vertikumot működtették. Áztatás, törés, tilolás, fonás, polírozás és kiszerelés történt évtizedeken át a gyárban.

Tóth A. Péter

A rostkender és a magkender közül az utóbbiból finom fonalakat, zsinegeket, kötözőcérnákat készítettek, ezek alapanyagának többségét helyben és Békés megyében termesztették.

Az alfától az omegáig végig vittük a technológiát. Régen még lovaskocsival, „szőrdízellel” hordták be a földekről a kenderkórót. Közel egy méter mély medencékben áztatták, majd kazalba rakva szárították a növényt. Mechanikai feltárással durvább rostokat állítottunk elő, az áztatott kóróról biológiai eljárással a háncsrészt eltávolítottuk, a növényt megáztattuk, megszárítottuk és ezután történt az anyag további feldolgozása

– sorolta a munkafolyamatokat az üzemvezető.

Tóth A. Péter

A kenderkóró bekerült a rostüzembe, ahol megtörték, kócot és szálakat állítottak elő belőle. A hosszú szálakból finomabb fonalakat készítettek a fonodában, ezeket használták valamikor a fokhagyma kötözésére. A többi szálból más kötözőtermékek, például különféle zsinegek készültek a nagylaki gyárban.

Patinás eszközök

A kötélgyártás folyamatához többféle érdekes tárgy kapcsolódik a kendermúzeumban. Gombolyítót, rokkát és guzsalyt bő száz éve, sőt, a kezdet kezdetétől használtak a kézi feldolgozáshoz.

Tóth A. Péter

Azt nem mondanám, hogy az angol ipari forradalomban, de a századfordulón minden bizonnyal sokfelé használtak ehhez hasonló acéltűs kézi kártolót. Nagyon értékes darabja a kiállításnak. Jóska bácsi betette a kócot, majd elkezdte tekerni a kártolót, így tépték rövidebbre segítségével a szálakat

– zárta a gondolatait.

Kapcsolódó
Van egy erdő Magyarországon, ahol páfrányok ezreit csodálhatjuk meg
Jártál már itt? Igazi mesevilág és valóságos lélekbalzsam.
Egyre több fejlett technológiát viszünk be otthonunkba, hogy jobbá tegyük az életünket. A takarítás sem kivétel – a gépek egyszerűbbé, hatékonyabbá és
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!