A CAN Architects építészei, Cseh András és Köninger Szilárd álmodták meg azt a régi-új oktatási módszert, mely lényegében visszavezeti a pedagógia egy részét a természetbe, és olyan kültéri oktatási tereket hoz létre, amibe beleilleszthető és magasabb élményszintre emelhető a hagyományos tanmenet is.
A természet a 21. századi oktatás újrafelfedezett eszköze. Segítségével a megszokott keretekből kilépve fizikai, szellemi, spirituális és közösségi dimenzióban gondozhatunk és kapcsolhatunk össze generációkat, alakíthatunk ki felelősen gondolkodó, lokálpatrióta közeget
– mondták el a projektről az építészek, akik a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa pályázat keretében fogtak bele a konkrét megvalósításba, és a tavalyi éveben három Veszprém vármegyei település iskoláiban alakítottak ki mini, kültéri tantermeket, tantereket, a programot pedig Bazalt Iskolának nevezték el.
Minden iskolának van valamekkora udvara, külterei és közterekkel kapcsolódik a település többi részéhez. Ezek tanulási felületként való használata nemcsak fiziológiailag előnyös (friss levegő, természetes fény, mozgás), de a 21. század kihívásaira választ kereső reformpedagógiák alapján az iskola és a mindennapi élet célzott integrációját is biztosítja. A magyar közoktatásban ennek ellenére jelenleg nem, vagy alig jelenik meg, ugyanakkor több működő kísérlet bizonyítja, hogy lehetséges
– emelték ki a program alkotói, akik a Bazalt Iskola építményét három alappillére helyezték:
- Bazalt Tanterem (helyteremtés): közösségi tervezés alapon, tájépítészeti és építészeti eszközökkel a helyi gyerekek és az ifjúság bevonásával épülő kültéri tanulási helyek létrehozása.
- Tájmegismerő, alkotó és kulturális workshopok (foglalkozásteremtés): az adott bazalt tanterem informális és non-formális tanulási helyzeteinek megtervezése, kipróbálása, pontosítása.
- Bazalt Tantár (módszerteremtés): a workshopok tanulságai és a résztvevők visszajelzései alapján módszertani összefoglaló összeállítása, nevelési-oktatási program létrehozása a megvalósításban közreműködő szakemberekkel közösen.
És, hogy mit jelent a kültéri oktatás Kodály-módszere, arról az építészek úgy nyilatkoztak a Modern Iskolának, hogy úgy, mint Kodály a zeneoktatásban nemzetközileg is alkalmazható egyetemes módszert tudott kidolgozni, úgy szeretnének ők is egy alapvető oktatási módszertant kifejleszteni, nem csak a gyakorlatban, a kültéri helyszínek megvalósításával, de elméleti anyag összeállításával is.
Most tehát egyelőre az első és második pillérek felállításánál tart a program. Eddig három Balaton-felvidéki iskolában építették meg a kültéri tereket és tartottak már foglalkozásokat. Balatoncsicsón, a Nivegy-völgyi Német Nemzetiségi Általános Iskolában, Monostorapátiban, a Művészetek Völgye Általános Iskolában és a Keresztury Dezső Általános Iskolában Nemesgulácson.
Balatoncsicsón az egyéni és kiscsoportos tanulásra építettünk négy zsebtantermet, melyet a diákok saját képükre formálhatnak. Monostorapátiban ezzel szemben a faluközösség által is sokszor látogatott Szentkút Forráshoz terveztünk olyan tantermet, mely 2-3 osztályt is megmozgat, befogad egyszerre. Itt egy olyan vulkán formájú lépcsős padot terveztünk, ahol több helyzetben lehet tanulni. Míg a „kráterben” befelé fordulva a fókuszált tudásmegosztás az elsődleges, addig a széleken amfiteátrumszerűen, akár csoportbontásban is használható a felület
– meséltek a konkrétumokról is a tervezők a szaklapnak.
Idén további négy iskolát vonnak be a programba és teremtik meg először is az oktatási intézményekben a kültéri tantermeket. A Bárdos Lajos Általános Iskolában Tapolcán, a Tatay Sándor Általános Iskolában Badacsonytomajon, a Szigligeti Általános Iskolában, valamint Borzaváron, a Porvai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolában.
A tervek szerint 2023 év végére készül el a Bazalt Tantár, a módszertan maga, mely megjelenik könyv és weblap formájában is, így teszi elérhetővé a közösen épített tudást és új eszközt ad nemcsak tanároknak, oktatási intézményeknek, hanem más ifjúsági programoknak is.
(Fotók: Bazalt Iskola projekt)
