Életmód

Vissza a vadonba: terápiás torna gyerekeknek erdőben és patakparton

Szentendrén a természet erejével, erdőben és patakparton kezelik a figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket.
Korábban a témában:

A TSMT egy szenzomotoros torna, mozgásos gyermekfejlesztés, melynek segítségével különböző idegrendszeri gondokkal küzdő gyerekeket lehet kezelni. A módszertant termi körülményekre dolgozták ki, de van egy hely és egy fejlesztő, aki továbbgondolta a lehetőségeket és a természet adományait – erdőt, fákat, bokrokat, patakot – építette be a gyakorlatok sorába. A Vissza a vadonba gyermekfejlesztő és szülősegítő központ már a nevében is jelzi, hogy mi az irány.

Lakatos Katalinnal a TSMT tornát megalkotó terapeutával kezdtem el tanulni, majd továbbfejleszteni a rendszert, és a tornának megteremteni a szabadtéri műfaját is. Sajnos Katalin már nincs közöttünk, de ezt az utat azóta is taposom. Magyarországon a vadon az első hely, ahol szabadtéren végzünk szenzomotoros tornát, kihasználva a természet adta lehetőségeket

– mondta érdeklődésünkre Borbély Balázs TSMT terapeuta, a szentendrei gyermekfejlesztő és szülősegítő megálmodója.

Lovas terápiával segítik az autista gyerekeket
Élményszerű oktatást kapnak naponta.

Már a helyszín kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy erdő és patak közelében találjon helyet a terápiás háznak, és ez végül Szentendrén, az izbégi sportpályán sikerült is.

A TSMT

A TSMT a tervezett szenzomotoros tréning rövidítése. A módszertan kidolgozása a nemrégiben elhunyt Dr. Lakatos Katalin nevéhez fűződik. A torna a nagy-és finommozgások fejlesztésével érleli az idegrendszert. A TSMT feladatai segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a térbeli tájékozódást, a dominancia (lateralitás) beérését. Javítják a koncentráló képességet, jobban irányíthatóvá válik a figyelem, a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitást is fejleszti. A feladatokat mondókák, énekek kísérik, ezzel az anyanyelvi készségek és a kommunikáció is fejlődik.

A Vissza a vadonba területén minden a természetről szól. Két épületrészből áll a könnyűszerkezetes, faanyagokból felhúzott központ. Felépült egy tornaterem, öltözők, kezelők, rendelő és kiszolgáló helységek, de a külső terület is minden elemében a játékra, kalandra optimalizálták természetes elemekkel: fa, kő, föld, homok.

Ahol úgy tanítják a gyerekeket az életre, hogy otthagyják őket éjjel az erdőben
Mindezt furcsának találhatjuk, de ez csak azért van, mert nem hollandnak születtünk.

A módszeren és a természeti tárgyakon kívül a plusz hozzáadott érték a vadonnál maga az időjárás. A mai gyerekek viszonylag állandó hőmérsékleten élnek meleg lakás, autó vagy éppen nyáron a klíma mindenhol. Ha kimegyünk a természetbe, ott viszonylag nagy szélsőséget tudunk megtapasztalni akár néhány nap alatt is. Télen kora reggeli órákban fagyottak a játszóeszközeink, így egészen más az egyensúlyozó gyakorlatokat végezni. A korai sötétedés miatt gyakori, hogy fejlámpával fejezzük be a tornát, ezért itt az érzékelések még nagyobb igénybevételnek vannak kitéve

– emelte ki Borbély Balázs.

A terapeuta elmondta: ma már tanulmányok is foglalkoznak azzal, hogy a figyelemzavar, tanulási nehézségek kialakulásában szerepe van annak, hogy a gyermekeknél a fejlődés során nincsen igénybe véve a koncentrációjuk. Túl vannak védve, nem kapják meg időben, elég intenzíven és gyakran azokat az idegrendszeri ingereket, melyek segítenék a természetes fejlődésüket. Magyarán egyre inkább el vannak szakítva a természettől. Ma már a játszóterek is olyan biztonsági szabvány szerint épülnek, hogy csukott szemmel is megküzdhetnek szinte minden akadállyal a gyerekek. Az iskolákban nem lehet szaladgálni, fára mászni, és egyre jobban csökken a szabadban eltöltött idő, ahol a gyerekek lekötik, terhelik az idegrendszerüket.

Ha a patakon át kell menni, egyensúlyozva egy farönkön, akkor nagyon koncentrál, fókuszál a gyerek, hiszen van tétje a műveletnek: nem szeretne belelépni a jéghideg patakba. Ma egyre inkább kopik ki a gyerek mindennapjaiból az a többcsatornás koncentráció, figyelmi kényszer, ami a régebbi, kevésbé védett, komfortos és modernizált világban még jelen volt

– emelte ki Borbély Balázs.

A szabadtéri gyermekfejlesztés már közel három éve működik, és ESMT névre keresztelték, azaz Erdei Szenzomotoros Tornának.

Ha egy gyereknek a fent említett okok miatt még nem áll készen az idegrendszere az olyan iskolai feladatok végrehajtására, mint a szépírás vagy egy összetett matematikapélda megoldása, akkor a gyerek görcsölni fog, szenved és a füzetmunkája csúnya lesz, matekból meg döcögős. De nem az a baja, hogy buta, csak nem tud olyan erővel, hatékonyan figyelni, fókuszálni

– mondta Borbély Balázs kiemelve azt, hogy ezekben az esetekben nem az a feladat, hogy még jobban odaszögezzük őket az íróasztalhoz és fogadjunk mellé egy tanárt.

Meg kell tehát vizsgálni, hogy az idegrendszere készen van-e, elég fejlett-e ahhoz, hogy azokat a feladatokat megoldja, mert ha nincs kész, akkor csak szenvedni fog, ha még jobban hajtjuk és erőltetjük a gyakorlást.

Már két hónap vadonban töltött tornás, kirándulós foglalkozás után komoly eredményeket értünk el a gyerekeknél a koncentráltság területén. Tehát, ha a gyermek figyelemzavaros, nehezen tud fókuszálni a feladatokra, akkor az idegrendszert kell különböző ingerekkel terhelni és erre véleményem szerint az erdei torna nagyon hatékony módszer, ráadásul sok-sok örömet és kalandot is ad, úgy fejleszt, hogy közben szórakoztat is

– szögezte le a terapeuta.

Erdei faházakban gyógyulnak a beteg norvég gyerekek
A természetben eltöltött idő segít a gyógyulásban.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.