E sorok írója is a csatornán keresztül ismerte meg a párt, akiknek a videói valami olyan természetességet, üde kedvességet sugároznak, hogy nem lehet megunni. Az első jelző, ami eszembe jut róluk, hogy az egyik legaranyosabb pár, akikkel találkoztam, minden egymáshoz fordulásukból sugárzik az őszinte szeretet. És tényleg úgy érezheti az ember, mintha ott ülne velük a szobában, a kertben vagy a vadkempingben. Lássuk, mi az ő történetük!
Egy magyar internetes társkereső oldalon „mosolyogtunk” egymásra Matyival 2018 januárjában. Abban az időben én egy dél-afrikai posztdoktori kutatói ösztöndíjjal voltam a Dél-afrikai Köztársaságban. Ezalatt az idő alatt egy másik ösztöndíjjal lehetőségem volt elutazni Mexikóba, Mexikóvárosba, ahol két nemzetközi konferencián vettem részt. A szimpózium pedig egy szuper lehetőséget biztosított a személyes találkozásra. Matyi abban az időben épp Columbiában dolgozott az UNICEF-nek. Kivett pár nap szabadságot és Mexikóvárosban találkoztunk először 2018 márciusában
– mesélte Brigi, aki a mexikói találkozást követően meglátogatta Matyit Boston-ban (Matyi akkor ott élt), majd nem sokkal ezután Matyi utazott Brigihez a Dél-afrikai Köztársaságba. Ezután közös utazások, randizások következtek 4 kontinens 12 országában, végül Denverben, egy bérelt lakásban kötötték össze az életüket, majd egy év elteltével vettek egy házat.
Menni vagy maradni? Összetett kérdés!
Én a mai napig nem érzem úgy, hogy elhagytam az országot és kint telepedtem le. Jelenleg is van Magyarországon lakásom, autóm, állásom. Tudom, hogy ez sokaknak nagyon furcsán hangzik Magyarországon, mert a többség, akik úgy döntenek, hogy kiköltöznek az Amerikai Egyesült Államokba felszámolják a magyarországi életüket, amit tudnak, pénzzé tesznek és tényleg egy új életet kezdenek egy másik országban. Én úgy érzem, hogy folytatom az életemet, és nem egy újat kezdtem. Mivel sokat voltam külföldön, Németországban is töltöttem összesen 11 hónapot szintén magyar posztdoktori ösztöndíjjal, másfél évet a Dél-afrikai Köztársaságban éltem, hosszabb időt töltöttem az USA-ban is, így szinte mondhatom, hogy „rutin” volt számomra a költözés.
Brigi elmondta azt is, hogy sokan megkeresik őket, az érdekli az embereket, hogyan lehet kiköltözni, munkát vállalni, mennyi a fizetés és így tovább.
Erre senkinek se tudunk egy tényleges választ adni. Minden élethelyzet más! Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mennyire van megelégedve a magyarországi életével, azon akar-e változtatni, és hogyan. Ha az a megoldás, hogy elköltözik egy másik országba, akkor döntsön úgy. De ne ezért döntse el, hogy az USA-ba akar költözni, mert azt látja a Youtube-on, vagy legalábbis azt gondolja, hogy „milyen jó Amerikában!” Ez teljesen egyéni!
– fűzte hozzá Matyi megemlítve, hogy sokan vannak, akik megélhetési szempontok miatt költöznek ide, és talán kevesebben vannak olyanok, akik teljesen meg voltak elégedve a magyarországi életükkel, de úgy hozta az élet, hogy most az USA-ban élnek.
Ilyen volt Brigi is, aki az egyetemi állása mellett igazságügyi szakértőként is dolgozott, és a két állás együtt már megfelelő biztonságot jelentett neki ahhoz például, hogy ne kelljen megnézni a boltban, mi mennyibe kerül.
A magyarok többsége szerintem a jó megélhetési körülményekkel azonosítja az „amerikai álmot”, ami viszont csak részben igaz. Természetesen vannak sikertörténetek, rengeteggel lehet találkozni a Youtube-on is. De tisztában kell lenni azzal, hogy ez nem mindenkinek sikerül. Itt is meg kell mindenért nagyon keményen dolgozni. Amit a nézők a videóinkban látnak, kirándulunk, síelünk, házat rendezgetünk, az mind Matyi 23 évnyi kemény munkájának köszönhető
– emelte ki Brigi, aki röviden elmesélte férje történetét is.
A Felvidékről Új-Mexikóig
Matyi az 1990-es évek végén egy diákcsere program keretében töltött el egy évet az egyik új-mexikói középiskolában. A nehézségekről beszélt az egyik videóban is. Az egy év letelte után Matyi visszament Szlovákiába, ahol leérettségizett, közben elkezdte szervezni és nem mellesleg meggyőzni a szüleit arról, hogy az érettségi után az Amerikai Egyesült Államokban szeretné tovább folytatni.
Új-Mexikóba járt egyetemre, ahol két BSc és két MSc diplomát is szerzett, matematikából és informatikából, közben pedig dolgozott. A második MSc diploma megszerzésekor teljes állásba került az egyetem informatikai részlegén, és elvállalta, hogy egy szemesztert oktatóként töltsön el az egyetemen. Az igazi áttörést, ha mondhatunk ilyet, az jelentette számára, amikor 11 év után elköltözött Új-Mexikóból. Ezt követően nemzetközi informatikai cégeknél kezdett el dolgozni és jelenleg is egy nemzetközi informatikai cégnél dolgozik.
Feltettük a kérdést – amire a cikk írója szinte biztosan tudta a választ –, hogy kinek az ötlete volt, hogy az életüket az Élet Coloradoban nevű Youtube csatornán is közzétegyék.
A videózás Brigi ötlete volt. Elég sokat utazunk, kirándulunk, ezekről a kirándulásokról pedig folyamatosan küldtük a képeket a családnak, utána pedig el kellett mesélni, hogy hol voltunk, mit láttunk, általában kétszer, egyszer Brigi anyukájának, majd az én szüleimnek. Ekkor vetette fel Brigi, hogy készítsünk videókat, amiket a család meg tud nézni és így valamennyire részese is lehet a kirándulásoknak. Az első videókat nem is tettük nyilvánossá, csak a videó linkjét küldözgettük a családnak, barátoknak, azoknak, akiket ismertünk. Teljesen ismeretlen témába vágtunk bele, semmit sem tudtunk se a Youtube-ról, se arról hogyan kell videót készíteni
– mesélte Matyi.
A fiatalok, ahogy elmondták, a mai napig folyamatosan tanulnak és fejlődnek a videózás univerzumában. Nagy lökést adott a projektnek az egykori magyar televíziós, rádiós műsorvezető, Gombos Edina riportja róluk az Itt van Amerika nevű csatornáján.
Colorado nem az az állam, ami először a magyarok eszébe jut, amikor Amerikáról beszélünk. Például ha kirándulást, nyaralást terveznek, akkor New York, Washington DC, Kalifornia, Florida, Hawaii, de még Texas is hamarabb felkerül a listára, mint Colorado. Ezért a célunk volt az is a csatornával, hogy minél jobban megismertessük ezt az államot a magyarokkal. A tavalyi évben két családról tudunk, akik hosszabb-rövidebb időt Coloradoban töltöttek, és a visszajelzések alapján nagyon sokat segített nekik a csatornánkon látott videók az út, látnivalók megtervezésében.
A túrázástól a főzésen át a cannabisig
A csatorna sokszínűsége, mint mondták menet közben alakult ki, először csak a kirándulásokat, utazásokat, túrázásokat szerették volna megmutatni, de azt vették észre, hogy sokkal többen kíváncsiak az amerikai életre.
Ezért elkezdtünk információs videókat készíteni, olyan témákról, amikről azt gondoltuk, hogy érdekes lehet. De aztán rájöttünk, hogy, ami szerintünk érdekes lehet a magyarok számára, nem biztos, hogy tényleg nagy számban nézik meg. Ilyen volt a cannabis téma. Az USA több államában, így Coloradoban is legális a cannabis, a marihuána fogyasztása és szabályozott körülmények között az adás-vétele. Azt gondoltuk, hogy ez egy nagyon izgalmas videó lesz, mert Magyarországon teljesen más szabályozás van, és bemutatjuk, hogy legális keretek között, hogyan működik a rendszer, a marihuána árusítás és fogyasztás. Elmentünk több cannabis üzletbe is, hogy megmutassuk, milyen termékek vannak, mennyibe kerülnek. De a várt érdeklődés elmaradt a videó után.
A csatorna fő csapásvonala továbbra is a kirándulás, túrázós videók, és amikor úgy alakul, akkor 1-2 információs, bevásárlós, főzős vagy akár vloghetes videó is felkerül a listára.
Ha a nézettséget vesszük, akkor egyébként a vloghetes, bevásárlós videókat sokkal többen nézik, mint a kirándulós videókat. Ezért is nagyon nehéz az eredeti elképzeléshez tartani magunkat, mert mindenki azt szeretné, hogy sikeres legyen a Youtube csatornája, minél többen feliratkozzanak, és minél többen megnézzék a videókat. Tehát két út van előttünk: vagy tartjuk magunkat az eredeti elképzeléshez és kevesebb nézőnk van vagy a nézői igényeket kiszolgálva kezdünk el videókat készíteni. Most valahol a kettő között vagyunk, inkább a kirándulós videókra koncentrálunk, és amikor úgy hozza a kedvünk, akkor pedig más fajta videókat is készítünk.
Matyi igazi keményvonalas túrázó, haladó szint. Már több mint 20 éve járja az Államokat, igazi hátizsákos, többnapos túrák keretében. Nem egyszer volt olyan, hogy barátokkal együtt, csoportosan túráztak. Brigi arra nem volt hajlandó, hogy 20 kilós hátizsákkal több napon keresztül, medvékkel teli erdőkben túrázzon, így született a mostani úgynevezett overlanding, kirándulós, sátras kompromisszum.
A kempingezés egyikünknek sem tetszik annyira, inkább a vadkempingezést részesítjük előnyben, amikor nem halljuk, hogy a szomszéd kempinghelyen horkolnak a sátorban.
Brigi egyébként jelenleg is a Debreceni Egyetem állományában, habilitált docensként fizetésnélküli szabadságon van 2023. június 30-ig.
A fizetés nélküli szabadság alatt öt szak-, és diplomadolgozat született, amiből 3 angol nyelven és 2 nappali PhD hallgató kutatását is irányítom. Emellett számos tudományos cikket írtam, bíráltam, tudományos újságok különszámát szerkesztettem és külföldi egyetemek szakdolgozatait bíráltam.
Az Egyesül Államokban minden más
És, ahogy minden külföldön élő honfitársunkat bemutató cikkünkben, itt is feltesszük azt a kérdést, hogy össze lehet-e foglalni a különbségeket, a jó és a kevésbé jó tapasztalatokat
Húúú! Nehéz kérdés, hogy mi minden más itt, mind odahaza. Minden! A forgalom, a közlekedés például. A budapesti forgalom a Denver környékihez képest nevezhető falusinak. Véleményem szerint az amerikaiak sokkal rosszabbul vezetnek, mint a magyarok. Ami azzal magyarázható, hogy az amerikai társadalom alapvetően autófüggő, tényleg igaz, hogy mindenhova autóval járnak, nem csak akkor, amikor nagyok a távolságok. Egy családban nem ritka a 2-3 autó (egy apának, egy anyának, és a gyereknek, ha már betöltötte a megfelelő életévet ahhoz, hogy vezessen – ami államonként eltérő)
– kezdte Brigi az egyik legszembetűnőbb érdekességgel, majd sorolta tovább.
Mivel korábban már többször jártam az USA-ban és hosszabb időt Houston-ban eltöltöttem, így számomra az például, hogy más mértékegységet használnak, egy étteremben elviszi a pincér a bankkártyát fizetéskor és nem az asztalhoz hozzák a terminált, hogy fizetni tudj, majd 20%-os borravaló dukál, és sok más apró dolgot már ismertem. Amiben most más volt, az az, hogy ugye el kellett menni jogosítványt csináltatni, mert a magyart nem fogadják el, le kellett vizsgáznom, bankszámlaszámot nyitni, egészségbiztosítást rendezni. Csupa olyan dolog, amit nem kellett intézni, amikor ösztöndíjjal voltam az országban.
Brigi elmondta azt is, hogy ő az amerikai élettel kapcsolatban elég kritikus, amiért több negatív kommentet is kapott már a videói alatt.
Sajnálom, de számomra elfogadhatatlan, hogy a világ egy vezető nagyhatalmának rosszabb az egészségügyi rendszere, mint például a Dél-afrikai Köztársaságban. Ezt nagyon sokan, nagyon sokféleképpen magyarázzák, hogy miért van így, ami a lényegen nem változtat. Egy négytagú család havonta akár 1100-1200 dollárt is fizethet csak egészségbiztosításra! Sajnos, akik azon gondolkodnak, hogy Magyarországról az USA-ba költözzenek, ez egyáltalán nem jár a fejükben.
Pozitívumnak mindenképpen a környezeti értékeket, látnivalókat emelte ki Brigi, hihetetlenül gazdag, sokszínű természeti kincsekben ez az ország.
Ami pedig az átlag amerikai embert illeti, nem lehet általánosságokat felállítani, mert például egészen más a habitus New York-ban vagy délen, és az is hamar kiderül egy-egy beszélgetés során Brigi szerint, hogy Amerikában született emberről van szó vagy olyanról, akinek a szülei bevándorlók, de ő már itt látta meg a napvilágot vagy a szülők és ő is máshol születtek, majd úgy kerültek az Államokba.
Általánosságban talán az mondható el az amerikai társadalomról, hogy sokkal egyénközpontúbb, inkább az individuumra helyezik a hangsúlyt Magyarországhoz viszonyítva. Ez abban is meglátszik, hogy olyan tevékenységeket, amiket nem szabályoznak annyira a szövetségi, vagy az állami törvények, mint odahaza (például a fegyvertartás, vadászat, egészségügy, nyugdíj, biztosítások), sokkal nagyobb az egyén felelőssége, abban, hogy helyesen járjon el. Ezen kívül úgy látom, hogy a nők társadalomban betöltött szerepe itt sokkal erősebb, mint Magyarországon, ami nagyon sok helyzetben meg is mutatkozik.
Brigi bőröndje, amibe több a magyar élelmiszer, mint a ruha
Az egyik videóban a debreceni hazautazást dolgozza fel a csatorna, ahol Brigi a visszaút előtt a pakolásról készített anyagot, és valami frenetikus élmény volt nézni, hogy lesz helye a tucatnyi magyar bornak, pálinkának, majonéznek, tésztának, keksznek, csokinak a bőröndben.
Eddig még mindig pont minden kitartott. Természetesen a Magyarországról hozott termékekre vigyázunk, mint a szemünk fényére, elsősorban ünnepnapokon, vagy jeles alkalmakkor kerülnek elő, mint például anyukám házi csigatésztája, Matyi anyukája által sütött bejgli. Az itteni termékeknek, hiába nemzetköziek, mint a Coca Cola, vagy a Pepsi, más íze van, mint amin felnőttem. Az amerikai majonézt egyáltalán nem tudom megenni, furcsa mellékíze van, de Matyi számára teljesen megszokott. De említhetném a tejfölt, vagy az európai boltokban kapható túrót is, és igaz, hogy nagyon hasonlítanak az otthoni, megszokott ízekre, de nem 100%-ig ugyanolyanok, de azokat legalább meg tudom enni
– emelte ki Brigi, aki épp most készül ismét haza és fel is tölti a fogyó készleteket. Sok ruhát nem kell egyik irányba se pakolni, mert az USA-ban és Magyarországon is megvan mindenük, amire szükségük van, így könnyen tele lehet magyar termékekkel pakolni a bőröndöt.
És, hogy mit tervez a fiatal pár a közeljövőben? Minél többet szeretnének síelni, hiszen itt a síszezon.
Tervezzük, hogy megtanulunk snowboardozni is, korábban már vettünk pár leckét „csak” gyakorlásra lenne szükség. Kevesen tudják, de Coloradoban több mint az év felében lehet síelni. Szezontól (hómennyiségtől) függően október végén, november elején van olyan síközpont, ami már nyitva van, és van olyan is, ami május végén, június végén zár be. Tavasszal, amint az időjárás engedi, folytatjuk a kerti munkát, mert tavaly nem készültünk el vele teljesen. Beültetésre kerülnek a magaságyások és tervezünk egy sziklakertet is. Belső munkákat is végzünk majd a házban. Jelenleg ennyi tervünk van a közeljövőre nézve, a hosszú távú tervek pedig mindig változnak
– így Brigi, aki zárómondataiban nyitva hagyta a távolabbi jövővel kapcsolatos kérdések sorát, talán nem véletlenül…
