Lopásnak minősül a hullajtott agancsok gyűjtése, ötmilliós bírság is járhat érte

Tél vége, tavasz eleje különleges időszak az erdei vadvilág életében. Nagyjából április elejéig tart a szarvasok agancshullajtása. Az agancsok engedély nélküli gyűjtése nemcsak veszélyt jelent az erdei élővilágra, de a törvény is bünteti: egyrészt lopásnak, másrészt szervezett hajsza formájában állatkínzásnak minősül, olvasható a Pilisi Parkerdő közleményében.

A gím- és dámszarvasok tavasszal hullajtják el régi agancsukat. Ilyenkor a kirándulók is gyakrabban találkoznak az erdőben elhagyott agancsokkal, és nagy a kísértés, hogy valaki hazavigyen egy-egy „vadászat nélküli trófeát”. Fontos azonban tudni, hogy ezek az agancsok a vadászati törvény értelmében a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdonában vannak. Az illegális gyűjtés így jogilag lopásnak minősül.

Ezen kívül az elhullajtott agancsok nagyon fontos információkat hordoznak a természetközeli erdőgazdálkodás számára. Szakszerű összegyűjtésükkel az erdészek következtetni tudnak a vadállomány korára, méretére, mozgására és egészségi állapotára – így fel tudják mérni az adott erdő vadeltartó-képességét is.

A közlemény szerint mindezek miatt a hullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

MTI Fotó: Kovács Attila

Súlyosabb eset a nyereségvágyból illegálisan agancsozóké. Ők jellemzően csoportosan, akár járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy kikényszerítsék az agancshullatást, a „trófeát” pedig szintén illegális módon értékesítik. A vadállomány és az erdei élővilág ilyen durva zavarása mindig nagy kárt okoz, de a tél végi időszakban különösen. A tél folyamán tartalékaik nagy részét felélt állatok keresik nyugalmat és lehetőleg kevesebbet mozognak.

A büntetés mértéke

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 9. § (2) bekezdése értelmében a hullatott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. A nevezett jogszabály végrehajtási rendelete 77. §-ának (5) bekezdésében úgy rendelkezik: „A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.” E nélkül tehát a hullott agancs gyűjtése lopásnak minősül. Továbbá a vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat az illegális agancsgyűjtőkre a Vadászati törvény értelmében: aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább százezer, legfeljebb ötmillió forintra bírságolható, és a bírság ismételten is kiszabható (84. § (1) f) és (2)).

 

A szarvasok hajtása az erdőben, amely agancstő-sérüléshez vezet, szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyv 244. §-a értelmében „aki (…) gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (…) a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

A megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeinek elhagyására kényszerített vad állandóan menekül. Ez végzetes is lehet számára, de mindenképpen fokozott stresszhelyzethez és nagymértékben megnövekedett energiaszükséglethez, táplálékigényhez vezet. Ezért a vadak fokozottabban rágják a facsemeték csúcshajtásait, hántják le a fiatal fákat, így az erdő megújítása, elegyessége is veszélybe kerül. Az illegális – különösen a szervezett – agancsgyűjtés tehát nemcsak a vadállományt, hanem az erdő egészét veszélyezteti.

Ezért a Pilisi Parkerdő a következőket javasolja a kirándulóknak:

Kapcsolódó
Szarvasrudli vágtázott az M1-es autópálya egyik lehajtójánál
Kecses mozdulattal szökkentek át szép sorjában a szalagkorláton.