Virágzó vidékünk

5 milliós bírság is járhat a hullajtott agancsok gyűjtésért

A megzavart szarvasok teljesen kimerülhetnek, kerítéseken akadhatnak fenn, nagyobb csapatokban az utakra rohanva balesetet okozhatnak.
Korábban a témában:

Tél végétől április elejéig, amikor a szarvasok levetik agancsukat, óriási problémát jelent az engedély nélküli gyűjtés. Az úgynevezett agancsozók, illegális agancsgyűjtők engedély nélkül tevékenykednek, ami eleve törvénybe ütköző cselekedet, de még ennél is jóval nagyobb kárt tudnak okozni, írja közleményében a Pilisi Parkerdő.

Milliós bírság járhat az engedély nélküli szarvasagancs gyűjtésért
A gím- és a dámszarvas bikák elkezdték agancsaik levetését.

Az agancsgyűjtés két ok miatt is törvénytelen

Egyrészt lopásnak minősül: a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. Csak írásos engedély birtokában lehet összeszedni; ha valaki ennek hiányában gyűjt agancsot, a jogszabályok szerint bizony lopást követ el!

A hullott agancs engedély nélküli gyűjtése a vadászati törvény értelmében jogosulatlan vadászattal azonos megítélés alá esik, és vadvédelmi bírság kiszabását teszi lehetővé. Ebben az esetben a vadvédelmi bírság összege legalább százezer forint, de akár az ötmillió forintot is elérheti.

Másrészt az illegális agancsgyűjtés a vadállományban és az erdőben is kárt okoz. Az agancsozók sokszor ugyanis nagyobb csoportban, szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat a nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel viszont nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat.

Nemsokára február végén járunk, olyan időszakban, amikorra a tél természetes szelekciót hajt végre a vadállományban. Az állatok kondíciója romlik, amit majd tavasszal bőséges mennyiségű táplálékkal tudnak pótolni. A tél végén tehát természetes, hogy az erdei ökoszisztéma ezen eleme fokozottan sérülékenyebb

– magyarázta Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese, miért jelent problémát ilyenkor a vadon élő állatok megzavarása.

Találtak már kergetés miatt elpusztult szarvasokat is

A szarvasok űzése-hajtása azzal a céllal történik, hogy közben levessék az agancsukat. Az illegális gyűjtőknek az sem számít, hogy a tél végére legyengült, megzavart szarvasok teljesen kimerülhetnek, kerítéseken akadhatnak fenn, nagyobb csapatokban az utakra rohanva balesetet okozhatnak.

Az állatok összetörik magukat az agancsért folytatott küzdelemben, el is pusztulhatnak

– emelte ki Dr. Csépányi Péter. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén előfordult már, hogy az agancshullajtási szezonban kergetés miatt elpusztult szarvasokat találtak az erdészek. De sajnos arra is volt példa – konkrétan a Bajnai Erdészet területén, a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tónál –, hogy egy gímszarvas a befagyott tó vékony jegére futott, ami beszakadt alatta, az állat halálát okozva.

Semmi sem szent az illegális gyűjtőknek

Hogy az illegális gyűjtőknek semmi sem szent, az is mutatja: az utóbbi évben több sajtóorgánum is megírta, kutyával, motorral, quaddal hajtják az állatokat, vagy hurkokat helyeznek el, drótokat feszítenek ki az erdőben, amibe beakadva letörik a szarvasok agancsa. Fontos azonban tudni, hogy ha például a szarvasok esetében az agancstővel – az agancs koponyacsonthoz csatlakozó részével – együtt törik le az agancs, vagy ha egy állat drótba gabalyodva, kínlódva múlik ki, akkor az ezt okozó illegális agancsgyűjtő állatkínzást követ el. Ez pedig a törvény szerint szabadságvesztéssel büntethető.

Dr. Csépányi Péter még egy dologra felhívta a figyelmet az agancsgyűjtők káros tevékenységét illetően. Tél végen a vadállománynak fokozott nyugalomra van szüksége, a lehető legkevesebb mozgásra és zavarásra. A folyamatosan zavart állat nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, hanem az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg, így több kárt okoz az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával, például a vékonykérgű elegyfák, a kőrisek és gyertyánok kérgének fokozottabb hántásával, mely ilyenkor táplálékuk egy részét képezi. Az erdőgazdaságnak az agancsgyűjtők okozta elsődleges problémák mellett a vadállományban és az erdőben is kára keletkezik.

Az agancs mint „információforrás”

Lehet, hogy jó ötletnek, csábító gondolatnak tűnik, ha egy tél végi-tavasz eleji túra, kirándulás alkalmával, az erdőben hullajtott agancsra bukkanva felmerül, hogy szedjük fel és vigyük haza, mert mutatós dísz lehet belőle a lakásban, de mégse tegyük! Persze megvizsgálhatjuk, lefotózhatjuk, de hagyjuk az erdőben! A hullajtott agancs úgynevezett állati eredetű erdei melléktermék, ami a szakemberek számára egyfajta információforrásként szolgál. A vadgazdálkodók rengeteg dologra tudnak következtetni belőle. Képet ad az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas.

Tanácsok kirándulóknak, túrázóknak az agancshullajtási szezonra

  • Ne vigyünk haza tehát hullajtott agancsot az erdőből! Az agancsokat az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok engedélyével rendelkező személyek gyűjthetik össze.
  • Ha kirándulás, túrázás közben agancsot feltehetően illegálisan gyűjtő embert, embereket látunk, értesítsük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeit, vagy a rendőség körzeti megbízottját!
  • Azért, hogy a tél végére legyengült állatokat ne zavarjuk, ebben az időszakban lehetőleg a túrákra kijelölt utakon közlekedjünk az erdőben, ne menjünk a sűrűbe!
Elkezdődött az őszi koncertidőszak, szarvasbőgés túrákat szerveznek a Pilisben
Az érdeklődők megismerkedhetnek az éjszakai erdő életével, és a hazai erdők királyának számító gímszarvasok nászával.

Egyedülálló jelenség az állatvilágban

Az agancs másodlagos nemi jelleg, mely a hím állat ivarérése folyamán alakul ki. A szarvasfélék sajátossága, hogy évente új agancsot növesztenek, majd mintegy fél év múlva elhullajtják. Néhány nap után aztán az agancstőn újraindul a növekedés, ami hozzávetőleg 120 napig tart. A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr (háncs) borítja, amely igen érzékeny, ezért növekedése alatt a szarvasbikák védik minden sérüléstől. Az agancs naponta 2-2,5 centimétert nő és 4-5 hónap múlva eléri (az adott évi) végleges méretét. A szarvasbikák agancsa a 10-12 kilogrammos súlyt is elérheti; az állat dísze, egyben fegyvere is a riválisok ellen, a szarvastehenek birtoklásáért folytatott küzdelemben. A nőstény állatok számára a hímek agancsa szolgáltat információt a bika egészségéről, termékenyítő képességéről, sikerességéről.

Az agancshullajtás a gerincesek között egyedülálló szervregenerálódási folyamat része. Az agancs levetése fajonként eltérő időpontban történik: az őzbakok ősszel, a gím- és dámszarvasok tél végétől tavasz közepéig vetik le agancsukat.

Kiemelt kép: Pilisi Parkerdő Zrt.

Gímszarvasok szerelmes hangjától zeng a gemenci erdő
Igazi szarvasbőgés-hallgató túrákat indít a Gemenc Zrt.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.