Minden évben bekövetkező természetes biológiai jelenség a gím- és a dámszarvas bikák agancsának levetése, mely január végétől áprilisig tart. Egyre több fórumon hívják fel az erdőjárók figyelmét arra, hogy a hullatott agancs a területen gazdálkodó vadászatra jogosult szervezet tulajdonában van – például vadásztársaság, erdőgazdasági zrt. -, annak gyűjtését csak az ő írásbeli hozzájárulásukkal lehet végezni. Ennek hiányában az illegális gyűjtögetőknek a tulajdon elleni szabálysértési eljárás mellett még a vadászati hatóság eljárásával is számolni kell, tájékoztat a Nébih.
Az engedély nélküli agancsgyűjtők nem csak az agancs eltulajdonításával okoznak kárt. Az agancs keresése, felkutatása során végigjárják az erdő minden részét, beleértve a vad pihenőhelyeit is, nem hagyva nyugalmat a tél végén legyengült vadállománynak. Sok esetben a vad szándékos zavarásával, hajtásával próbálnak hozzájutni a már levetés végső stádiumában lévő agancshoz. Az ilyen drasztikus és illegális módszerek mind az agancs növesztésében szerepet játszó agancstő, mind a vad maradandó sérülését is okozhatják. Aki gerinces állatnak indokolatlanul maradandó egészségkárosodást okoz, az állatkínzást követ el.
Ugyanakkor egy csapat megzavarásával a biztonságos közúti, illetve vasúti közlekedést is veszélyeztetik, hiszen az – adott esetben akár több tíz egyedből álló – szarvas „rudli” közúton történő hirtelen megjelenése tragikus kimenetelű közlekedési balesettel is végződhet.
A vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet.
Kiemelt kép: Pixabay
