Életmód

Vadkempingezéskor így éjszakázzunk az erdőben

Koczog András
Koczog András
A vadkemping a természetjárás, de inkább a természetben való kikapcsolódás egy speciális ágazata, ahol az éjszakázás a szabad ég alatt, nem hivatalos kempingben történik.

Előnyei többek között a természetközelibb, nyugodtabb helyszín és ingyenesség, hátránya a komfort szűkössége. Magyarországon némi megkötéssel, de legálisan lehet vadkempingezni, a környező országokban viszont nem mindenütt.

A vadkemping lényege tulajdonképpen a szabadban éjszakázás, akár túrázóról, sziklamászóról, kerékpárosról legyen szó. Vita szokott lenni, hogy a lakóautózás vadkempingnek számít-e. Véleményem szerint nem, de nem a fizikai jellemzői miatt, hanem mert az egész élményt nem adja vissza úgy a kinti alvás

– mondta el a Sokszínű Vidéknek Koczog András, természetjáró, túravezető, a turaoldal.hu üzemeltetője és a Facebook-on a Vadkemping csoport alapítója, szerkesztője.

Koczog András

András elmesélte, hogy volt olyan vadkempingezése, amikor a tábortűznél tudtak egy rókát közelebb csalogatni, máskor egy szeles időben, a függőágyban éjjel arra kelt fel, hogy az őzek mellette alszanak a fűben. Egy más alkalommal pedig a szabad ég alatt éjszakázva az arcába kuruttyolt egy béka.

Ezek mind-mind vérnyomásemelő élmények, amiket semmire nem cserélnék el, de az ilyen csodákat csakis vadkemipngezésnél élheti át az ember. Konyhanyelven tehát a vadkemping a természetben, jellemzően erdőben, erdő szélén töltött éjszakázás. Sátorban, függőágyban vagy a szabad ég alatt a földön egy hálózsákban, és minden, amire szüksége van az embernek, ott van mellette a hátizsákban

– szögezte le a természetjáró.

Koczog András

Andrást megkérdeztük, hogy milyen tanácsot adna egy kezdő vadkempingezőnek, hogyan vágjunk bele az első túránkba?

Első alkalomra a súlytöbblet miatt nem javaslok nagyobb távot, napi 20 km megfelelő tervezet lehet és kezdetben válasszuk a sátorozást. Egy sima decathlonos sátor kiválóan megfelel itthon. Pénztárcabarát, könnyen kezelhető és könnyen beszerezhető. A sátorba mindenképp kell polifoam és egy hálózsák. Én kényelmesebben alszok párnán, de sok év után a felfújható párnát lecseréltem egy polifoam ülőkére

– sorolta a javaslatokat András, aki hozzátette, hogy a felszerelés rész legyen függőágyas túra esetén a ponyva is eső ellen, váltóruházat, víz és élelem, gyógyszer, elsősegély csomag, kés, zseblámpa.

Koczog András

A táborozáshoz nagyon fontos tanácsként azt is elmondta a gyakorlott túrázó, hogy Magyarországon egyetlen állattól sem kell félni éjszaka, arra viszont már sajnos volt példa, hogy egy másik embertársunk kifosztotta az alvó vadkempingezőt.

Érdemes a jelzett útról éjszakai szállást keresve letérni egy jelöletlenre (szekérút, vadcsapás), majd később arról is forduljunk le és legalább 50 méterre az úttól verjünk tábort. Álmodban akárki akármit mond, nem fog rádrontani egy vaddisznó, de mégcsak kóbor kutya sem, viszont volt már, akinek elvitték a cuccait

– emelte ki András, akitől megtudtuk azt is, hogy vadkempingezni, ahol nincs tiltás, ott bárhol lehet. Még a nem elzárt, magántulajdonban lévő erdőkben is. Viszont a fokozottan védett területek ösvényen túli részein tilos és a vadászati időszakok lezárásaikor, illetve a művelés alá vont területeken sem lehet.

Koczog András

András elmondta azt is, hogy annyi szép hely van Magyarországon, hogy nehéz összefoglalni konkrét túrajavaslatokat, de egyet azért kiemelne.

A kedvenc túraköröm, a Dobogókő-kör. Ezt a túrát minimum 20 alkalommal megcsináltam már. A túraútvonal nem hosszú, bár nem is könnyű. És főképp a Király-kút feletti és Prédikálószék közötti hegygerinc tele van éjszakázásra alkalmas helyekkel. A másik tanácsom pedig, hogy egy túramozgalom, például az Országos Kék Túra (OKT) vagy Kék Kör útvonalának szakaszait teljesítsük vadkempingezéssel, felejthetetlen élményben lesz részünk.

A túravezető végül mesélt a vadkempingezés egy még magasabb fokra emelt, különös kihívásokkal teli ágáról, a bushcraftról. Aki már gyakorlott vadkempimgező, annak érdemes ezt a vonalat is kipróbálnia, aminek a lényege az, hogy az ember nem visz magával sok élelemet, felszerelést, hanem a területen fellelhető, ott gyűjtött növényekből főznek, eszközöket készítenek, sátor helyett menedéket építenek.

Persze ez már a szuper haladó szint, én egyelőre még megtervezem a magam sátras túráját valahol a Bakonyban, előtte pedig felkészülök a Fjällräven Vándortúrán a Mecsekben.

Kapcsolódó
Kerékpáros fellegvár lehet a Fertő-táj
Egy kerékpáros szövetség, helyi kerekesek és kerékpárosbarát vállalkozások, szolgáltatók kapcsoltak az ügy érdekében a legmagasabb fokozatba.
Olvasói sztorik