Életmód

Ne hozzunk haza sertéshúst Horvátországból!

pixabay
pixabay
Déli szomszédainknál az országhatár közelében újra támadásba lendült az afrikai sertéspestis, a hatóság felelős hozzáállásra kéri az utazókat és az állattartókat.

Október közepén a Magyarországgal határos, horvátországi Eszék-Baranya megyében is igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét házisertés-állományokban. A horvát járvány nyári kezdete óta a kitörések száma meghaladta az ezret, a fertőzött állatoké a húszezret. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a körültekintő és felelős hozzáállásra hívja fel a Horvátországba utazók figyelmét, egyúttal a déli vármegyék sertéstartóitól a kiemelt járványvédelmi intézkedések betartását kéri.

2023 nyarán Horvátországban is megjelent az ASP. A járvány kezdetben Horvátország Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos területeit érintette, majd robbanásszerűen elterjedt. Október közepén a hazánkkal határos, horvátországi Eszék-Baranya megyében is azonosították a vírust.

A magyar állategészségügyi hatóság továbbra is fenntartja a megerősített járványvédelmi intézkedéseket annak érdekében, hogy minimalizálja a betegség behurcolásának kockázatát. Bár a nyári élénk turisztikai forgalom csökkent, a Horvátországba látogató magyar lakosság részéről továbbra is elengedhetetlen a fokozott óvatosság.

A Nébih kéri az érintett utazókat, hogy ne hozzanak haza sertés eredetű húskészítményeket, és kiemelten ügyeljenek arra is, hogy az élelmiszerhulladékot kizárólag a vadállománytól védett, megfelelően kialakított hulladékgyűjtőkbe dobják ki.

Afrikai sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony.

 

A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak.

 

Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.

Fontos tudni, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt okoz. Az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi sikere, hogy a magyar házisertés-állományt sikerült megvédeni a betegségtől, valamint a vadállományban is nagymértékben lelassult a vírus terjedésének üteme. Az utazók, kirándulók, rokonlátogatásra utazók egyaránt Magyarország állatállományának védelmét szolgálják a hatóság javaslatainak betartásával.

Kapcsolódó
Összeszámolják a sertéseket Magyarországon
Országszerte korcsoportonként írják össze a sertéseket a járási állategészségügyi szakemberek 2022 november végéig.
Olvasói sztorik