A Sokszínű vidék korábban írt már detektoros kincskeresőkről, akik felderítő munkájukkal segítenek a régészeknek. A szarvasi múltkutatók avar kori kincsekre, fibulákra és patinás pénzérmékre vadásznak. A békési civil múltkutatókhoz hasonló tevékenységet végez szabadidejében egy Jászberényben élő állatorvos is. Silimon-Várday Zoltán a kunsági Jász Múzeum szakembereinek munkáját könnyíti meg egy-egy értékes darab felfedezésével.
Zoltán nemcsak a kutyákért és a cicákért rajong, gyermekkora óta izgatja a fantáziáját őseink élete, és a hozzájuk kötődő tárgyi emlékek. Jászberény megbecsült állatorvosa Pusztamonostor határában egy páratlan kincsre bukkant. Az önkéntes régész a jászberényi múzeum egyik legrégibb időre keltezhető fémtárgyát találta meg. A több mint 3000 éves tokosbaltát a késő bronzkorban az Alföldnek ezen a vidékén élt elődeink használták. Az állatorvosnak – saját bevallása szerint – nem kevés szerencsére volt szüksége az értékes lelet megtalálásához.
Régi tárgyak bűvöletében
Silimon-Várday Zoltánnak a régészet iránti érdeklődése korán kialakult, melyben nagy szerepe volt édesapjának, aki földrajz-biológia szakos tanárként sokat mesélt neki a régi leletekről. Gyakran előfordult, hogy ketten járták a határt, a régmúlt nyomai után kutatva.
Féltve őrzött kincs volt számomra egy kőkori pattintott lándzsahegy, amit ő adott nekem. Amióta az eszemet tudom bármerre jártunk kirándulni, állandóan felkeltették a figyelmemet a múzeumban kiállított régi pénzérmék, régészeti tárgyak
– mesélte Zoltán a Sokszínű vidéknek.
Ajándék fémkeresővel dolgozik
Az állatorvos számára múltunkat, a régen élt őseink, elődeink életét kutatni, megismerni csodálatos dolog. Zoltán azt is elmondta, hogy azt a használati tárgyat megtalálni, megérinteni, amit több száz vagy több ezer éve készített vagy viselt valaki, felemelő és nagyszerű érzés.
A párom lepett meg a születésnapomra 2022 őszén azzal, hogy terepbejáráson lehet részt venni a Közösségi Régészeti Egyesület szervezésében. Később karácsonyi ajándékként kaptam tőle egy fémkeresőt is
– árulta el a múltkutató.
Szinte azonnal „beszippantotta” a doktor urat a kincskeresés izgalmas világa. Hamarosan megismerkedett valakivel, akinek a munkáját segíthette az értékes leletek felkutatásával.
Alaposan áttanulmányoznak egy-egy területet
A Jász Múzeum 2023-ban ünnepelte megalapításának 150 éves évfordulóját. A patinás intézmény a Jászság tudományos, kulturális életének és hagyományőrzésének egyik központja. A múzeumban olyan értékes kincseket őriznek, amilyen például a bronzkori lepárló edény, vagy a honfoglalás kori süvegcsúcs. A honfoglalás kori süvegcsúcs inkább a vikingeknél illetve a ruszoknál volt elterjedt, nálunk összesen kettő darab van belőle az egész országban. A Jász Múzeum talán legismertebb tárgyi emléke a Lehel kürtje.
2023 elején ismertem meg a Jász Múzeum jelenlegi igazgatóját, aki elismert régész. Gulyás Andrást a múzeum nagyszerű önkéntes fémkeresős csapata is segíti a kutatásban. A „terepi munka” sok esetben úgy kezdődik, hogy a régi térképeket átnézzük, illetve a műhold képek alapján az érdekesnek ítélt területeket célozzuk meg
– magyarázta az állatorvos.
Az önkéntesek munkája során ma már óriási előnyt jelent a drón technológia alkalmazása. A korszerű eszközök segítségével láthatóvá válnak a különböző régészeti objektumok, házhelyek. A kutatások során gyakran előfordul, hogy a jászsági önkéntesek „csak úgy” megnéznek egy jónak tűnő földterületet, hátha találnak valamit érdekeset, ami régészeti korhoz köthető.
A keresés fémkeresővel (fémdetektorral) történik, de többször már szabad szemmel vizsgálódva is találtak leleteket. Így került Silimon-Várday Zoltán szeme elé egy szkíta nyílhegy és középkori ezüst dénár is.
Ha különleges, régészetileg is fontos tárgyat találunk, hogy később könnyen beazonosítható legyen a pontos előkerülés helye, felvesszük a GPS koordinátát, lefényképezzük és leletkísérőt töltünk ki. Ezeket bevisszük a múzeumba
– sorolta a tennivalókat az önkéntes.
Bronzkori balta és bizánci aranypénz
Zoltán és detektoros barátai értékes tárgyak sorát találták már a Jászságban. Az eddigi legkülönlegesebb lelet egy éve Pusztamonostor határában egy bronzkori tokos balta volt, ami több mint 3000 éves. A tenyérnyi eszközt a késő bronzkorban itt élt elődeink használták, majd a környékbeli leletek tanúsága szerint valószínűleg rituális célzattal elásták.
A Kr. e. 11-13. században a bronzművesség már igen elterjedt volt a Kárpát medencében. A területen élő népek nem csak díszeket, ékszereket, hanem szerszámokat, baltákat, sarlókat, vésőket is készítettek bronzból. Bár a pusztamonostori balta mindössze 110 centiméteres és 175 grammos, mégis értékes leletnek számít ebből a korból.
Óriási szerencse kellett a balta megtalálásához, mert aznap körülbelül 10 detektoros volt még azon a területen. A baltán kívül több különleges darabot is találtunk már, ezek közül az egyik egy bizánci aranypénz volt, melyet VII. Michael Doukas császár veretett a 11.században
-tette hozzá a civil kutató.
