Vannak, akik szabadidejükben horgásznak, mások bélyeget gyűjtenek, vagy túráznak a hegyekben. Két szarvasi férfi más módját választotta a szabadidő eltöltésének: Zsolt és Gábor vállára veszi a detektort, és történelmi kincsek után kutat.
Kalandot, élményt, ismeretszerzést és szabadban töltött minőségi kikapcsolódást jelent számunkra a kincsvadászat. Bizonyára minden régészet iránt érdeklődő ismeri azt a borzongató érzést, amikor egy többszáz éves tárgyat tarthat a kezében. Ez különleges élmény, és súlyos függőséget okoz
– mesélte érdeklődésünkre Czesznak Zsolt, hangsúlyozva: minden egyes jelzett találattal, kifordított kis földkupaccal a gyermekkori karácsonyok ajándékbontogatásának izgalmát élhetik át újra és újra.
A lelkes kincskereső csapatot ketten alkotják. Czesznak Zsolt és Kelemen Gábor három éve vette fel a kapcsolatot a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeummal, azóta az önkéntesek műszeres leletfelderítést végeznek. Különös hobbijuk, lelkesedésük és fémdetektoruk nagy kincs a régészek számára.
Két szomszéd egy csapat
Zsoltnak gyerekkora óta szenvedélye a régészet, a numizmatika és a régészeti kutatásokat támogató technológiai megoldások. Gábor eredetileg történelem tanár, az utóbbi húsz év során a történelem iránti rajongása által hajtva gyalogszerrel járta a Szarvas környéki lelőhelyeket és az ott talált szórvány kerámiák és egyéb leletek alapján végzett kutatásokat, feljegyzéseket. A két férfi régóta ismeri egymást, Zsolt gyakran vásárolt szomszédja kereskedésében. Nagyon sokat beszélgettek, de a régészet nem került szóba ilyenkor.
Egy szép napon megvásároltam az első fémkereső műszeremet, és a határ egyik félreeső szegletében gyakoroltam a használatát, mérsékelt sikerrel. Váratlanul megjelent Gábor, aki a vadonatúj drónját jött kipróbálni. Jól megmosolyogtuk egymást, és attól a naptól kezdve egy csapatot alkotva dolgozunk
– említette.
Detektorral és drónnal kutatnak
A szarvasi múzeum vezető régésze, Szarka József szakmai felügyelete mellett végzik a kutatásokat, már több, hazai szakmai körökben is elismert, komoly felfedezéssel büszkélkedhetnek.
Leggyakrabban műszeres leletfelderítést végzünk az ásatásokon. A szétszóródott érmék, használati tárgyak és fém leletanyagok begyűjtése pontosabb datálást tesz lehetővé. A sérülékeny szórvány fémleletek felderítése sürgető feladattá vált, az illegális fosztogatók, a mezőgazdasági művelés és a kemikáliák pusztító hatásai miatt azok napjai meg vannak számlálva. Civil segítőként a leletanyag dokumentálásából, fotózásából, csomagolásából és az érmék azonosításából is kivesszük a részünket. A fémleletek előkerülési helyén rögzített GPS koordináták és térinformatikai szoftverek segítségével műholdas leletszóródási térképeket készítünk. Emellett nagyfelbontású drónfelvételekkel, terepbejárásokkal is igyekszünk támogatni a régészeket
– sorolta a múltkutató.
Római kori kincsekre bukkantak
Tavaly ősszel az önkéntesek Szarvas határában fekvő szántón korábban Árpád kori kerámiákat láttak a talaj felszínén. Már jóval a cél előtt járva műszereik váratlanul találatokat jeleztek. Ezt követően kerültek napvilágra az első ránézésre is egyazon típushoz tartozó római veretek. Azonnal megkezdték az érintett, nagyjából ötvenszer ötven méteres terület átvizsgálását.
A keresést nehezítette a területen sarjadó takarmánynövény, amelyben megpróbáltak minél kevesebb kárt tenni. Rövid időn belül 82 darab érmét sikerült begyűjteni szarmata fibulák és egy különleges, barbár veret kíséretében. A felszínre került érmék túlnyomó többsége két egykori fivérhez, Valentinianus (364-375) és Valens (364-378) római uralkodókhoz köthető.
Közkinccsé tétetik
Czesznak Zsolt és Kelemen Gábor időről időre beszámol saját honlapján, és a facebook oldalán (TSM Civil Múltkutatók) is a patinás tárgyakról. A szarvasimultkutatok.hu oldalon török kori érmék, Mátyás király aranyforintja, avar kori arany kardszerelékekben gyönyörködhetünk. A csillogó kincsek láttán egy „élelmes” kincsvadász talán kísértésbe esne, ám ők inkább a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum leletanyagát gazdagítják.
Egy hozzánk hasonló civil önkéntes, vagy helytörténetkutató fejében meg sem fordulhat az, hogy megtartson emlékbe egy leletet. Ezek a tárgyak kizárólag akkor jelentenek értéket, ha rendelkezünk a megtalálásával kapcsolatos összes összegyűjthető információval. A régészeti leletek ezek nélkül tudományos szempontból fabatkát sem érnek
– tájékoztatott Czesznak Zsolt.
