Életmód

Emberfeletti munkát végeznek a Dunán a magyar aranymosók

Csupán néhány tucat lelkes aranyász kutatja és gyűjti az aranyszemcséket hazánkban.
Korábban a témában:

Aranyláz nemigen fordult még elő Magyarországon, mégis évszázadok óta létezik egy különös mesterség, mely a halászathoz, pákászathoz hasonlóan folyóink mentén mindig virágzott, és lelkes művelői a mai napig életben tartják. Aranymosóink, ha ritkábban is, de időnként még mindig átmossák a Duna-parti fövenyt, keserves munkájuk sok türelmet és kitartást kíván.

Mátraszentimre, 2019. április 17.
A Mátra Ásványház Mátraszentimrén 2019. április 17-én. A múzeum vitrinjeiben közel 1600 ásványt és ásványtársulást, valamint 150 õsmaradványt láthatnak az érdeklõdõk.
MTI/Komka Péter
Gyerekek is moshatnak aranyat a Mátrában
Különleges múzeum várja a látogatókat az ország legmagasabban fekvő lakott településén.

A legendás arany, a drága, és páratlanul ritka nemesfém évezredek óta az emberiség misztikus kincse. Egyiptom fáraói, Mexikó hajdan élt azték uralkodói, Dél-Amerika inka őslakói mind hódoltak neki, legendás aranykincseik, ragyogó szépségű, kultikus tárgyaik, ékszereik színaranyból készültek.

Inka aranyszobrocskák – Fotó: Pixabay

Aranyrög, aranypor

Az arany elsődlegesen a vulkanikus folyamatok termékeként, azok ásványtársulásaiban, a telérekben jelenik meg a hegységekben. Gránit, riolit, dácit, különféle magmás kőzetekből felépülő hegyeink gyomra a mélyben aranyat rejt. Alaszkához hasonlóan Magyarországon sem csak bányászattal juthat aranyhoz a kellően elhivatott, másodlagosan nagy folyóink hordaléka is tartalmaz  aranyszemcséket, törmelékes formában.

Aranyrög a mérlegen – Fotó: Pixabay

Ha a folyó nagy távolságra szállítja az elsődleges lelőhelyről, a hegységből az aranyat, akkor a nemesfém a kőzettörmelékek közötti ütközések gyakorisága miatt finom pikkelyekké aprózódik, így kerül a törmelékbe, majd később, az arra alkalmas helyeken lerakódik, ez a fövenyarany. Alaszka és Szibéria nagy folyóinak gyakori jelensége, hogy a folyó rövid szállítás után rakja le aranyát a meder mélyedéseibe, itt nagyobb rögök is előkerülhetnek.

Aranyszemcsék és gránát (féldrágakő) darabok nagyító alatt – Fotó: Kovács Attila

Magyarország aranya

Bár legősibb mesterségeink közé tartozik, ma már legfeljebb néhány tucatnyi aranyász, aranymosó űzi ezt a szép és izgalmas tevékenységet. Persze ők sem ebből élnek, hobbiként öblögetik kerek, lapos táljuk vizét a folyóparton, majd a minták alapján jónak ítélt terület felkupacolása után az aranymosó padon mossák át a fövenyt. A kisfilmen Kovács Attila mutatja meg az aranymosást.

Az aranymosás hagyományos, ősi technikája azon alapul, hogy az arany a többi hordalékszemcsénél jóval nehezebb, a víznél pedig éppen 19-szer, így lehetséges addig öblögetni egy vizes lapátot, vagy kerek tálat, míg csupán az aranyszemcsék maradnak az alján.

Kovács Attila vegyésztechnikus, egyike annak a maroknyi lelkes aranymosónak, aki rendszeresen járja a Duna-partot, és árgus szemekkel keresi a megfelelő lelőhelyet.

A vízparton sétálgatva a laikusok rendszerint a különböző típusú csillámok kőzetdarabkáit vélik aranynak, azonban a folyami arany, amit mosunk, a partról szabad szemmel nem látható, kizárólag a kísérőásványok jelzőszínei adnak némi útmutatást a hollétére. A Duna partján, a megfelelő helyen nagyjából 1000 lapátnyi, azaz másfél köbméternyi vizes homokot, sódert kell megmozgatni egy gramm arany kinyeréséhez

– mondta a Sokszínű Vidéknek Kovács Attila.

Veszélyben a természeti kincsekben gazdag Mura folyó
A felbecsülhetetlen károk ráadásul nem csupán a szlovén, hanem az egész alvízi szakaszt érintenék.

A Duna a hegységekből hozza a kvarckavicsot, ami kristályosodott mikroszemcsékben tartalmazza az aranyat, a sodrás, ütközések következtében a kavicsok aprózódnak, egyre kisebbek lesznek, majd a kiszabaduló aranyszemcsék egy része a parton köt ki. A parton a hullámok végzik a munka oroszlánrészét, hiszen a könnyebb anyagszemcsék, így a homok, amit “szőke anyagnak” neveznek javarészt elúszik, a parton maradó anyag pedig egyre sűrűsödik, vörössé, néhol egészen sötétté, feketéssé válik. Ezt a dúsítást aztán az aranymosó folytatja egészen addig, míg szinte csak magnetitszemcsék és az arany marad vissza.

A tál alján összegyűlt aprócska aranyszemcsék – Fotó: Facebook/ Aranymosók Itthon – Közösség

Bár találtam már egy, két milliméteres szemcséket is a Dunában, Magyarországon nagy általánosságban a 0,3 milliméteres arany szemcseméret jellemző, ezt már szabad szemmel meglátjuk a tál alján. A Drávában nagyobbak az aranyszemcsék, a dunai arany ellenben jóval tisztább, 997 ezrelékes tisztaságú

– mesélte Attila.

Ismeretlen terepen első a lapátpróba, vagy aranynézés. Ennek során megszámolják adott mennyiségű (1-1,5 liternyi) fövenyben az aranyszemcsék számát, amely 1-2 szemtől egészen 80 vagy 100 szemcséig is terjedhet a hazai Duna szakaszokon.

Attila aranyat mos a Duna-parton – Fotó: Kovács Attila

Az aranymosó tálba, vagy lapátra mért anyagot óvatosan a vízbe merítik, majd rázó, később óvatos öblögető mozdulatokkal addig dúsítják, míg már csak némi fekete homok és az arany marad vissza. Ekkor megszámolják mennyi aranyat találtak. Aranymosóink között akad, aki már 30 szemcsénél nekiáll a mosásnak, mások csak 50, vagy 80 szemcse esetén kezdik el a sok kitartást igénylő, hosszadalmas tevékenységet.

Miután a helyszínt megfelelőnek találják, felhalmozzák a mosásra szánt 1-1,5 köbméternyi fövenyt, majd felállítják a mosópadot. Ez egy egyszerű, lejtésre állított oldalfallal ellátott deszka lap, a felső részen rostával, lejjebb gyapjúposztóval borítva. 3-5 literes, hosszú nyélre szerelt “köpőcével”, “meringülővel” merik a vizet a rostára felhalmozott “adagnyi” fövenyre, majd a leöblített kavicsokat visszaszórják a vízbe.

Manapság műanyag és alumíniumból készült, könnyűszerkezetes padok az elterjedtebbek, és meringetés helyett is legtöbbször már vízszivattyúk látják el a padot vízzel. A föveny pakolását azonban még mindig kézzel kell végezni.

Aranymosás a Duna partján – Fotó: Facebook/ Aranymosók Itthon – Közösség

A legjobb helyeket kutatva a part dőlésszöge mellett nem árt tudni, hogy a belső kanyarívben rakja le a hordalékot a folyó, így ez az egyik legjobb partszakasz, de egy-egy nagyobb vihar következtében letört faágak sem csak a süllőknek nyújtanak rejtekhelyet. Az aranymosók többsége rendszerint magának való, jó értelemben vett megszállott, hasonlóan egy vérbeli horgászhoz, semmi pénzért sem fecsegné ki a legjobb helyeit.

Annyit elárulok, hogy jó jel, ha áradáskor meglátom az örvényeket, mert örvényes helyeken a víz könnyebben lerakja az aranyat, aranycsapda jön létre. Ezekben a kis csapdákban, “spot”-okban rendkívül feldúsulhat az arany, akár 10-szeres aranysűrűséget is tapasztalhatunk a környező partszakaszhoz képest. A különlegesen értékes, fél métertől, néhány méterig terjedő területeken 1-2 lapát átmosásakor, akár 300-500 szemet is megszámlálhatunk a tál alján.

– osztotta meg egyik titkát Attila.

Kovács Attila Skóciában egy helyi folyóból már 1,5 grammos méretű aranyrögöt is kimosott, itthon be kell, hogy érje szerényebb kincsekkel. Ezek közé sorolja a vízpart párács csendjét, mikor egy szebb partszakaszon a mosópad mellett foglalatoskodik, a víz csobogása és a táj békessége is örömmel tölti el.

Az aranyász nyakában gyakran kis üvegcse lóg, melybe gyűjti az aranyszemeket – Fotó: Facebook/ Aranymosók Itthon – Közösség

Magyarországon jelenleg néhány tucat aranymosó aktív, ők azok, akik rendszeresen mossák a Duna fövenyét, jelentősebb mennyiségű arany után kutatva. Bár akad hazánkban olyan aranyász, aki az arany mennyiségét pontosan naplózza, számon tartja, de többségünk inkább nyugalmat keres, a természet szépségét, a testmozgást és a jó levegőt ugyanannyira értékelni tudja, mint a kimosott arany mennyiségét.

Aranymosó pad az aranyhíddal – Fotó: Kovács Attila

Kiemelt kép: Kovács Attila

Lenyűgöző a természet harmonikus szimmetriája
Barangolás az élővilág és az élettelen természet szabályos formái között.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.