Mozaik

Lélegzetelállító tájakkal csábítanak Európa legszebb nemzeti parkjai

A kontinens legféltettebb kincseiből állítottunk össze egy színes csokrot az európai nemzeti parkok napján.

Földünk első nemzeti parkját, a Yosemite Nemzeti Parkot 1864-ben alapították az Amerikai Egyesült Államokban. Európában éppen 110 évvel ezelőtt alakult meg az első:1909. május 24-én. Svédországban 9 fokozottan védett természetvédelmi területen kilenc nemzeti parkot hoztak létre. Ma már e

Az EUROPARC Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, több mint 400 védett területért felelős. A szövetség kezdeményezésére 1999 óta ennek emlékére minden év május 24-én ünneplik az európai nemzeti parkok napját, mely a parkok és egyéb védett területek jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet, és a természetvédelmet kívánja népszerűsíteni a társadalomban.

Csak regisztrációval látogathatók a Plitvicei-tavak
A turisták növekvő száma indokolta a változtatást.

Európa tetején – A Magas-Tauern Nemzeti Park

Nyugati szomszédunk Karintia, Tirol és Salzburg tartományainak területén hozta létre Ausztria, és egyben az Alpok legnagyobb természetvédelmi területét. Az 1981-ben alapított hatalmas kiterjedésű Magas-Tauern Nemzeti Park több tucat menedékházzal, 4300 kilométernyi túraútvonallal és nyolc síközponttal csábítja a  természet szerelmeseit a Nyugati-Alpok legszebb tájaira.

Fotó: Pixabay

A Magas-Tauern Nemzeti Park 226 darab 3000 méter feletti hegycsúccsal büszkélkedhet. A 3798 méter magasan fekvő Grossglocknerről, Ausztria legmagasabb csúcsáról a Föld felszínének mintegy 150 ezer négyzetkilométerére tekinthetünk rá. 

Néma ősfenyvesek, óriásgleccserek és pompás vízesések találhatók az 1850 négyzetkilométernyi kiterjedésű magashegységi nemzeti parkban. Legszebb részei a Leitenkammer-szurdok, a Krimmli-vízesés és a különleges Weißsee-gleccser vidéke.

Krimmli-vízesés – Fotó: Pixabay

A 3 lépcsőből álló Krimmli-vízesés 380 méteres magasságával Ausztria legmagasabb zuhataga, vizét egy gleccserből eredő folyó, a Krimmler Ache táplálja, mely vadregényes útja végén a Salzach folyóba ömlik.

Elfek és trollok birodalma a tűz és a jég országa
Izlandon a vízesések mögött és a sziklák alatt csodalények rejtőznek.

A legzordabb – Vatnajokull Nemzeti Park, Izland

Európa és minden bizonnyal Földünk egyik legbarátságtalanabb vidéke a kopár északi szigetország, Izland. Az Atlanti-óceán északi medencéjéből emelkedik ki a vulkanikus sziget, melynek területén az óceánközépi-hátság a felszínre bukkan, és egy hosszanti hasadékvölgy mentén a sziget keleti és nyugati pereme lassan távolodik egymástól. Fái nincsenek, viszont páratlan vulkanikus jelenségei felejthetetlen élménnyel ajándékozzák meg a turistákat.

A Vatnajökull hatalmas gleccsere – Fotó: pixabay

A Vatnajükull gleccsert magában foglaló Vatnajökull Nemzeti Parkot 2008-ban alapították, hófehér gleccserek és jéghideg vizű folyók, hasadékvulkanizmus és geotermális jelenségek egész sora tekinthető meg több mint 13 ezer négyzetkilométernyi területén. Gejzírek lövellnek a magasba forró vízoszlopot, legismertebb a Strokkur gejzír, mely közismert turistalátványosság a szigeten.

A 2008-ban létrehozott Vatnajökull Nemzeti Park Izland területének 14 százalékát foglalja magában, ezzel az alpesi Gran Paradiso után Európa második legnagyobb nemzeti parkja.

Izland és egyben Európa egyik legfurcsább glaciális képződménye a Vatnajökull gleccserének fantasztikus jégbarlangja, melyben sétálva a látvány egészen felfoghatatlan, olyan, mintha egy másik bolygón járnánk.

Vatnajökull jégbarlang – Fotó: Pixabay

Legvadregényesebb – A Szász Svájc Nemzeti Park

A németországi Szász Svájc Nemzeti Parkot, a németországi túrázók paradicsomának 93 négyzetkilométeres területét 1990-ben emelték nemzeti parki rangra. Középidőben lerakódott mészkövét hosszanti, mélybe nyúló völgyek, rögökre tagolódott hegységek és meredek szakadékok szabdalják. Drezdától keletre fekvő területe igazán változatos, vadregényes rögvidék.

Szász-Svájc lélegzetelállító rögein magasodik a Basteibrücke – Fotó: Pixabay

Az Elba folyó fölé magasodó túraútvonal kiemelkedő végpontja a Basteibrücke.

A Basteibrücke 76 méter hosszú kőhídja 1851 óta áll, a Bastei sziklaegyüttest a Neurathen sziklavárral köti össze, páratlan látványt nyújt a rögvidékre és a kanyargó Elbára.

A meredek bércek vadsága, Königstein erődítménye, vagy Pirna város környékének sziklái Wagner romantikus operáinak mesebeli hőseit idézik.

Königstein középkori erődítménye 240 méteres sziklaormon magasodik az Elba-völgy fölé – Fotó: Pixabay

Legkülönlegesebb – Göreme Nemzeti Park, Törökország

A törökországi Göreme Nemzeti Park Kappadókia területén található, ahol a természet a világon egyedülálló formában mutatja meg magát.

Az afrikai Szaharát idéző homokkő formák, sziklatemplomok, és a föld alatti városok Kappadókiában 1985 óta az UNESCO Világörökség részét képezik.

Kappadókia a világon egyedülálló látványosságait a különös alakú “Tündérkémények”, a Göreme-völgy kietlen tájai, Kaymakli és Derinkuyu föld alatti városai, és a sziklába vájt ősi templomok adják. A keresztényüldözések idején ide menekültek az első keresztények, akik csodálatos föld alatti kápolnákat és barlanglakásokat vájtak a puha mészkőbe, tufába és homokkőbe.

Galéria
Kappadókia fantasztikus sziklaformái - Fotó: Pixabay

A legvizesebb – Plitvicei-tavak Nemzeti Park, Horvátország

A horvátországi Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1979-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A Plitvicei-tavak összesen 18 tóból álló vízrendszert alkotnak, a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka folyók vizéből táplálkoznak.

Plitvicei Tavak Nemzeti Park – Fotó: Pixabay

A 16 nagyobb és 2 kisebb területű tóból álló vízrendszer, a Plitvicei-tavak lépcsőzetesen helyezkednek el, zuhatagok kötik össze őket egymással.

Galéria
Plitvicei Tavak Nemzeti Park - Fotó: Pixabay

Páratlan szépsége mellett védett növény- és állatfajai között barnamedvék, farkasok, vidrák, őzek és szarvasok élnek mintegy 20 ezer hektáros területén. Tavaly mintegy kétmillió turista kereste fel a területet, rendkívüli megterhelést okozva ezzel a környezetnek, többek között ezért is döntöttek úgy néhány hete az illetékesek, hogy előzetes regisztrációhoz kötik a nemzeti park meglátogatását.

Felejthetetlen látványt kínál Heves megye miniatűr cseppkőbarlangja
Ötven éve fedezték fel, és egész évben látogatható.

Legkisebb gyöngyszemünk – Az Aggteleki Nemzeti Park

Az Aggteleki Nemzeti Park legismertebb látványossága az Aggteleki-karszt híres cseppkőbarlangja 1995 decembere óta az UNESCO világörökség része. hazánk legnépszerűbb és leghosszabb barlangja.

Aggteleki-cseppkőbarlang túra – Fotó: MTI/Komka Péter

A Baradla-barlang járatrendszere Aggtelek és Jósvafő alatt mintegy 25 kilométer hosszan húzódik, 5 kilométernyi része átnyúlik Szlovákia területére.

A két járat együtt alkotja a Baradla-Domica-barlangrendszert, melyet egész vízgyűjtő területével együtt 2001-ben a nemzetközi vizes élőhelyek védelmét rögzítő, ramsari egyezmény hatálya alá helyeztek. A Baradla-barlang csodás cseppkőformái mellett különleges mikroklímájáról is nevezetes, egész évebn 10-11 Celsius fok hőmérsékletű és 95%-os páratartalmú levegője kiválóan alkalmas légúti betegségek kezelésére.

Cseppkőformák – Illusztráció Fotó: Pixabay

Az Aggteleki Nemzeti Park területén a felszínen jellegzetes mészkőformákban gyönyörködhetnek a turisták, többek között a mészkőből képződött karrmezőben, mely Aggtelek község határában a hegyoldalt csipkézi.

Mészkősziklák és karrmező Aggtelek határában – Fotó: Pixabay
A Királykő a Déli-Kárpátokban – Fotó: Wikipédia

A legvirágosabb – A Királykő Nemzeti Park

Erdélyben a Déli-Kárpátok keleti részén magasodik a Királykő-hegység, mely Románia egyik legszebb, és botanikai szempontból legértékesebb természetvédelmi területe. A Királykő Nemzeti Parkot 1990-ben alapították a természeti táj vadregényes szépsége, és különleges növény- és állatvilága miatt, melyek közül több endemikus fajta él a csodálatos területen.

Koronás szegfű – Fotó: Wikipédia

A Királykő Nemzeti Park területén 1200 növényfaj egyedeit tartják számon, ez nagyjából egyharmada Románia teljes flórájának. Több faj csak itt fordul elő Földünkön, endemikus faj, ilyen a rendkívül ritka, szépséges virágú koronás szegfű. A nemzetközi Vörös Könyvben szerepelnek szigorúan védett, mára rendkívüli módon megfogyatkozott növényei például a szirti páfrány, hagymaburok, fényes galaj.

Hagymaburok – Egy kritikusan veszélyeztetett növényritkaság – Fotó: Wikipédia
Fehér estike – Fotó: Wikipédia

A Királykő állatvilágából a magashegységekben jellemző zerge mellett a ragadozó madarak számtalan faja jelen van, ilyen például a szirti sas, a vándorsólyom, karvaly és a kabasólyom, de létezik egy olyan atka fajta is, mely endemikus fajként Földünkön csupán itt él.

Párját ritkító szépségében tündököl az ősz az erdélyi Szent Anna-tónál
A hely, amit életében egyszer mindenkinek látnia kell.

Kiemelt kép: Pixabay

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik