Szent György napján a békák is jósolnak

Április 24-e különös jelentőségű a népi hitvilágban és a néphagyományban.

Ki volt Szent György?

Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Életének történetét és alakját a mai kutatók nem tekintik valóságnak. Az 5. században még Gelasius pápa is kijelentette, hogy György egyike azoknak a szenteknek, “akiknek tetteit csak Isten ismeri”.

Pixabay

Magyarországon számos helység van róla elnevezve (például Zalaszentgyörgy, Dunaszentgyörgy, Szentgyörgyvölgy, Borsodszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy stb.) és számos templom védőszentje (például a soproni Szent György-templom, Dozmat Szent György temploma, Dinnyés Szent György-temploma stb.). A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház is a nevét viseli.

Ő a védőszentje többek között Angliának, Portugáliának, Aragóniának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának és Etiópiának, csakúgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Freiburg im Breisgau, Ljubljana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút városainak.

Szent György ünnepe

A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak.

A keresztény egyházak többségében április 23-án ünneplik, Magyarországon és Csehországban április 24-én. Az ortodox egyházi szokások szerint május 6-án, a grúzoknál viszont november 23-án.

Szent György-napi hagyományok, hiedelmek

Kihajtás

Az állatok Szent György-napi kihajtásához számos hiedelem fűződik, ezekkel igyekeztek a szaporaságukat, tejhozamukat, egészségüket megtartani.

Hogy elkerülje őket a gonosz, azért láncon, fejszén, ekevason, tojások, sőt, volt, ahol a gazdasszony kötényén is áthajtották a marhákat, hogy azok hazataláljanak majd.

Boszorkány megrontása ellen zöld ágakat fektettek keresztbe az ólajtón. Majd ezzel az ággal ütötték a legelőre menet az állatot a nagy tejhozam reményében. Hidegkúton ebből szárat faragtak a vajköpülőhöz.

MTI – Czeglédi Zsolt

Füstölés

A füstölés is jót tett a gonosz ellen. A Hortobágyon úgy vélték, hogy ha a füstöléstől nem bóklászik el az állat, akkor elhárul róla a rontás. A boszorkányok ellen sok helyen kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket, hogy ne rontsák el a tejhasznot.

Tejbemérés

Kalotaszegen jellegzetes pásztorszokás a tejbemérés. Így jósolták meg a gazdák a várható tejmennyiséget – attól függően, hogy kinek mennyit sikerült aznap lefejnie. A minél több tejet azzal kívánták elérni, hogy leöntötték vízzel a juhokat, a juhászokat és a lányokat.

Harmatszedés

A harmatszedés is az állatok bő tejelését szolgálta. Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tették. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen. A Mura-vidéken harmatszedéstől a bő termést is remélték. Az Ormánságban a harmatot a kenyértésztába cseppentették, hogy szebben süljön meg a kenyér. Borsodban pedig pogácsát sütöttek a harmattal, amit megszárítva adtak a tehénnek a sok tej reményében. Szent György-nap hajnalának harmatában, ha megmosakodtak a somogyi lányok, akkor nem lettek szeplősek.

Wikimedia Commons

„Kígyót, békát”

Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal igyekeztek megelőzni a torokgyíkot. Ehhez a gyík torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Medvesalji falvakban úgy vélték, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet. A jászdózsaiak a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást szereztek maguknak. A moldvai magyarok úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét. A juhászok kolbászt ettek e napon, hogy amikor a mezőn hanyatt fekve, nyitott szájjal elalszanak, beléjük ne bújjon a kígyó. Ha a legény olyan pálcával érintett meg egy lányt, amellyel Szent György-nap előtt kígyót ütött agyon, a lány nem maradhatott el tőle.

A varjúkat is figyelni kellett, hiszen úgy vélték, ha György napján “a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás”.

Az Ipoly mentén, ha Szent György nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jelent. A medvesaljai falvakban ugyanez esőtlen nyarat jósol.

A természet megszólal

Turán úgy gondolták, hogy ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik dörgés, abból az irányból várható egész évben az eső. Jászdózsán az aznapi eső bő termést jelent.

A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.

Ezen a napon kell vetni a kerti növényeket, többek között a mákot is. Közben ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kis fejű és kukacos lesz a mák.

Wikimedia Commons

Házimunka

Ha ezen a napon kiszellőztetnék az ágyneműt a Gyimes-völgyben, akkor égzengés következve. Berettyóújfaluban viszont elpusztulnának a jószágok.

Tapsonyban úgy hitték, tilos varrni, mert aki ezt megteszi, másnapra megvakul.

Szőlő jövésének könyve

Közel 300 éves hagyomány Kőszegen, hogy berajzolják ilyenkor a szőlőhajtásokat a Szőlő Jövésének könyvébe. A hagyomány szerint a helyi gazdák Szent György napján mutatták be a város elöljáróinak a szőlőhajtásokat, a hajtások fejlettségéből lehetett következtetni a várható termésre. Megfigyeléseiket 1740 óta rajzolják be a Szőlő Jövésének Könyvébe. Ez a hagyomány 2013-ban felvételt nyert a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, majd a Magyar Értéktárba is bekerült.

Kapcsolódó
Szent György napi ínyenc falatok az öhöntől a kurbánig
Sült bárány? Slambuc? Esetleg hortobágyi húsos palacsinta?