A természetjárás hazánkban is egyre népszerűbb, ezt mutatja többek között az is, hogy évről-évre nő a kéktúrázók száma, ahogy a különböző szervezett teljesítménytúrákon indulóké is és megszaporodtak a túravezetők ajánlatai is az ország szinte minden tájegységén. A kirándulás, túrázás kitűzött kilométereit egyre színesebb skálán tudjuk teljesíteni. Lehet rekreációs jelleggel, csak a csavargás, a természet élvezetéért menni, kényelmes tempóban, de lehet időre, akár 24 órát túrázni például a Kinizsi 100 teljesítménytúrán.
Van módunk nordic walking technikával sétálni, tudunk erdőfürdőzni és persze tekerhetünk kerékpárral is. Az egyik legizgalmasabb módja a természetjárásnak pedig a vadkempingezés, aminek van egy igencsak radikális fajtája, mondhatni a kirándulás heavy metalja, a buschraft.
![Buschraft, avagy ilyen a túlélő túrázás 1](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2024/05/bushcraft-7069521_1280.jpg)
Ez a túlélő túrázás, ami röviden annyit jelent, hogy a túrázó próbál úgy boldogulni a természetben, hogy minél kevesebb és minél egyszerűbb eszközöket használjon a természetben: tőrt, kisfűrészt, baltát, tűzgyújtó eszközt, egy főzőedényt és esetleg ponyvát.
A bushcraft egy ausztrál kifejezés, a bozót szóból ered, és a természetben való túlélés és boldogulás készségét, annak fejlesztését, ismeretanyagát foglalja magában.
A bushcraft, csakúgy mint a vadkemping, nehezen definiálható pontosan. Mint ahogy a vadkemping a természetben töltött idő (éjjelei), addig a bushcraft a természetben való boldogulást jelentheti, minimális felszereléssel. A vadkemingezéskor a tábor a magunkkal vitt felszerelés segítségével áll elő, addig bushcraft esetén mindössze egy tőr (és pár minimális eszköz) a segítségünk, hogy tábort állítsunk
– mondta el a Sokszínű Vidéknek Koczog András, természetjáró, túravezető, a turaoldal.hu üzemeltetője és a Facebook-on a Vadkemping csoport alapítója, szerkesztője.
![Buschraft, avagy ilyen a túlélő túrázás 2](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2024/05/14174682307_deca361368_o.jpg)
András bár nem szakértő, de mint a vadkempingezés hazai mozgalmának résztvevője, van rálátása a vadkemping és bushcraft kapcsolatára. Mint elmondta, az előbbi esetén a sátor a hátunkon megy, majd a természetben építjük fel, míg bushcraftnál a helyszínen talált dolgokból építünk menedéket. Ugyanez igaz az élelemre is valamilyen szinten: túra, vadkemping esetén magunkkal visszük és ott melegítjük, ritkábban elkészítjük, bushcraft esetén viszont egy részét ott helyben is szerezzük be (növényeket, gobákat), mégha a húst és alapfűszereket magunkkal is visszük.
András elmondta azt is, hogy a hús beszerzésében leginkább csúzlit, csapdákat használnak a vadászathoz, de ez hazánkban illegális, ő például úgy imitálta ezt, hogy frissen leölt csirkét vitt magával.
Nálam a vadkemping egy túrafolyamat része, míg bushcraft esetén a tábor napokig használatban van, mivel a felépítése is egy napot azért igénybe vesz. Mindkettő a természethez közeli “hobbi”, de azért más szint. Valamikor úgy fogalmaztam meg, ha a kapcsolódó dolgokat leszámítjuk, hogy a sorrend: ősemberi lét, bushcraft, vadkemping, tanyasi lét. Ez nagyjából fedi a fokozatok munkaigényét, kényelmi minőségét is.
András tapasztalatai szerint a bushcraft és a vadkemping nem feltétlen fedi egymást, nem is egymás után következő lépcsőfokok. Aki jó és érdeklődő bushcraftos, a vadkempingben még nem feltétlen van otthon, és fordítva.
![Buschraft, avagy ilyen a túlélő túrázás 3](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2024/05/bushcraft-8727737_1280.jpg)
Én nem mondanám, hogy nincs olyan, hogy “bushcraft túra”. A bushcraft, azaz “bozótmívesség” főképp arról szól, hogy az ember a természetben tábort épít, illetve főz, és ezekhez alapanyagokat gyűjt. A túrázás itt annyi, hogy a közeli helyszínre eljut, de közel sem elsődleges. Vadkemping esetén is a helyszíni alvás a lényeg, de ott azért ez sokkal jobban kapcsolódik a túrázáshoz is.
András maga a buschraft részeit már beépítette a túrázásba, épített már menedéket, gyűjtött növényt, főzött csalánteát, de nem ment ki a természetbe hosszú távra, alapos felszerelés nélkül. De mint túravezető, már erősen kacsingat felé, főként azért, mert érdekli a megszerezhető tudásanyag.
A mozgalom hazai népszerűségével kapcsolatban András elmondta, hogy leginkább a YouTube-on futnak ilyen videók, de jellemzően kezdő szintű vagy épp nem annyira szekértő anyagok kerülnek fel. Van néhány profi szintű buschraftos, de még van hová fejlődnünk bőven.
![Buschraft, avagy ilyen a túlélő túrázás 4](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2024/05/14381314563_d27c784e0a_o.jpg)
Bushcraft esetén, mint egy igazi vadkempinges is, próbál a természethez minél közelebb kerülni a természetjáró. A kaland azzal kezdődik, hogy kimegyünk a természetbe, és egy olyan táborhelyet választunk, ahol fel tudjuk építeni a tábort, illetve a közelben jó alapanyagok is vannak úgy az építéshez, mint a főzéshez. Illetve természetesen útközben is gyűjtjük hasznos növényeket, gombákat.
Elsőre a tábort kell felépítenünk, ehhez igen széles a skála: egy ponyvamenedéktől kezdve egy komplett faházig elkészíthetünk bármit. A főzéshez ugyanígy széles a mezsgye. Lehet szigorúan az ott talált növényekből főzni, de jellemzőbb, hogy a hazulról hozott hús készül el a kinn fellelt növényekkel és gombákkal együtt. És a felépült táborban töltünk pár napot, azt csinosítjuk, élvezzük a kint létet.
És néhány gondolat a végére. A gombákat csak akkor szedjük, ha 100 százalékban ismerjük, hogy ehető vagy vizsgáltassuk be. A buschraftban pedig a tűzgyújtás, menedékkészítés, vízszerzés és -tisztítás, élelemszerzés, csomó és építőtechnika és elsősegélynyújtás azok az alapkészségek, amiket el kell sajátítani, hogy belevágjunk egy ilyen kalandba. Aztán pedig a tapasztaltok alapján egyre többet tanulhatunk a természetben.