A középkor telei sokkal keményebbek voltak, mint napjainkban. Központi fűtés, hőszigetelt ablakok vagy meleg ruhanemű nélkül az akkor élők találékonysága segített átvészelni a fagyos évszakokat – számolt be a Díványnak Kováts István, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum régésze.
A kis jégkorszak hatásai
A középkor időjárását alapvetően befolyásolta az ún. kis jégkorszak, amely a 13. századtól a 19. századig tartott. A globális lehűlés okai között a vulkánkitörések által a légkörbe kerülő hatalmas mennyiségű hamu és por szerepelt. Ez az átlaghőmérséklet csökkenéséhez vezetett, amely jelentősen befolyásolta a mindennapi életet.
A hideg éghajlati viszonyok átalakították az emberek fűtési és öltözködési szokásait, valamint az építészeti megoldásokat is. Az erdőirtások felgyorsultak a tűzifa iránti növekvő igény miatt, és széles körben elterjedt az üvegezett ablakok, a fapadlók és a faburkolatok alkalmazása, amelyek hatékonyabb hőszigetelést biztosítottak.
Tűzhelyek és kemencék
A középkor legfontosabb hőforrása a tűz volt. A falvakban élő emberek többsége egyszerű, földbe ásott házakban lakott, amelyeket primitív kőből épített vagy tapasztott kemencék melegítettek. A főzés gyakran a szabadban történt, de rossz időben a lakótérben működő kemencéket használtak.
A tehetősebbek otthonaiban később megjelentek a cserépkályhák elődjének számító szemes kályhák, amelyek kerámiából készült kályhaszemekkel sugározták a meleget. A palotákban és kolostorokban pedig az ókori hypocaustum rendszert alkalmazták, amely a meleg levegő áramoltatásával látta el a padlófűtést.
Lakberendezés és öltözködés
A hideg elleni védekezés a lakások berendezését is átalakította. A baldachinos ágyak, amelyek vastag, sűrű szövésű textilekkel voltak körülvéve, nemcsak díszítésre szolgáltak, hanem hatékonyan bent tartották a meleget. Az éjszakák különösen hidegek voltak, így az emberek meleg téglákkal vagy forró vízzel töltött palackokkal fűtötték fel az ágyukat. A több ember együttes alvása szintén hozzájárult a testmeleg megőrzéséhez.
A viselet is alkalmazkodott a hideghez. A nemesség tagjai vastag textíliák mellett állatbőrből készült ruhadarabokat viseltek, amelyek hatékonyan védtek a fagytól. A közrendűek kevesebb lehetőséggel rendelkeztek, de a réteges öltözködés és a gyapjúszövet széles körű használata őket is segítette.
Belső melegítés
A téli hideg és a megváltozott éghajlati viszonyok az étrendben is változásokat hoztak. A zsíros, tápláló ételek előnyt élveztek, különösen a nemesi és királyi udvarokban. Ezek az ételek nemcsak energiát biztosítottak, hanem belülről is fűtötték a testet. Az egyszerűbb emberek inkább gabonaféléket és alapvető élelmiszereket fogyasztottak, amelyeket hosszú ideig tárolhattak.
