Otthon készült

Az otthon melegét sugározzák a keszthelyi mester kályhái

A fazekasságot is elsajátította, csempegyártáshoz és kerámiák készítéséhez is ért.

A karantén időszakában egyre jobban ráébredhettünk, milyen fontos az otthon szépsége, melege, micsoda különbség egy konvektorral vagy éppen egy gyönyörű cserépkályhával együtt élni. Régi idők letűnt szépségét hozza vissza a lakásba Németh István, aki a honlapja alapján kályhák, kandallók, egyedi kerámiaburkolatokat, antik másolatok, kézzel festett kályhacsempék mestere.

Ipari tanulóként 38 évvel ezelőtt egy iparos kályhástól tanultam, akkoriban épp reneszánsza volt a hagyományos cserépkályhának . Előtte az olcsó olaj kályhák megjelenésével a cserépkályha gyorsan kiment a divatból , de csak addig, amíg az olaj tartotta az árát. Nenov Iván, aki tanított, egy bolgár kertész fia volt, így nagyon jó gyakorlati érzéke

– mondja Németh István, aki a fazekasságot még a kályhaépítés előtt elsajátította, így a csempegyártás és a kerámiák készítése is a tevékenységei közé tartozik.

Mindig van segítség de csak alkalmi, jelenleg inkább egyedül dolgozok. A kályha lassan épül, egy hét vagy több is lehet, mire kész lesz, kivéve ha előre dolgozunk nagyobb kályha elemekkel. Minél nagyobb egy kályha, annál nagyobb erővel állunk neki, négy-öt nap alatt megvannak ezek is, kivéve a kemence együtteseket

– folytatja a keszthelyi mesterember, aki szerint a kályhás ipar régen egységesebb volt, a kályhagyárak ugyanis adtak egy alapot a színvonalnak.

Nemes lelkű kályhások, akik ingyen teremtik meg az otthon melegét
Összefogtak, és felhívást tettek közé.

A kályhagyárakat mind lebontották, ami nagy hiba volt. Akik ott voltak a vezetőségben, azok szeleteket vágtak ki a működő rendszerből. A többi ment a lomba, de ez politika… Ezért is nem egységes a szakma, sok a barkácsolás, pedig vannak nagyon jó kályhások. A MACSOI kályhaszövetség sokat tesz a szakmáért, de csak a lehetőségei szerint teheti. Nincs mérnöki szintű fejlesztés, illetve ha van, az csak a felső tízezer számára elérhető. Egy kályha ára egy autó árával egyezik, és az is sokszor csak díszkályha, fűtésre nem a leggazdaságosabb

– fogalmazza meg kritikáit a szakember.

Az osztrák kályha szövetség szerint a klasszikus cserépkályha – például egy oszlopos körkályha – a leggazdaságosabb kályha típus, ekkor minimális fával forró lesz a kályha Németh István elmondása szerint. Ezeket már kétszáz évvel ezelőtt kifejlesztették és úgy hívták: polgári vagy főúri cserépkályha. 10 kiló fával jól működtek.

Az osztrák szövetség a szakvéleményét arra alapozza, hogy a certifikációs laborjukban, ami a legfejlettebb Európában, összehasonlítottak egy oszlopos kályhát egy 10 ezer eurós csúcstípussal. Az eredmény döntetlen

– meséli István.

Egy új típus, ami terjed mostanság, a tömegkályha csempeburkolattal, illetve fugázott tégla vagy fehér felülettel. Ezek épülnek legtovább. A szakmában még újak, nagyobb is a faszükségletük , kivéve ha samottot használnak, de az nagyon drága. Hivatalosan egy samottgyár van, nagyon drága, szép, pontos téglái vannak, de a minőség úgy van beállítva, hogy nem bír ki még egy átrakást. Az én mesterem mestere Keszthelyen gyártott samott téglát, ezek még ma, hatvan évvel később is használhatók. Ezek a kályhás dinasztiák – ilyen Pátkai és Nagy család – nehezen boldogultak a szocializmusban, erősen korlátozták őket, nem beszélve a háború előtti manufaktúrákról, amelyek eltűntek itthon

– meséli Németh István a múltról.

Fotók: www.kalyhagyarto.hu, Facebook/Németh István – Keszthely

Olvasói sztorik