Virágzó vidékünk

Magyarország egyetlen pisztrángfüstölője, ahol a hal kályhában sül

A Szalajka-völgy hazánk egyik legszebb területén fekszik a Bükkben. És még a füstölt pisztráng íze is utánozhatatlan itt.
Korábban a témában:

Magyarország egyik legkedveltebb kirándulóhelye ez az őskortól lakott középhegységi jellegű völgy a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetése után kapta a nevét. Számos látnivalóját és ipari műemlékét gyalogosan, kerékpárral vagy az erdei kisvonattal is felfedezhetjük.

De nem csak természeti szépségekben és ipari műemlékekben bővelkedik a gyönyörű völgy. Itt készül hazánk legfinomabb füstölt sült pisztrángja is, olyan technológiával, amely az országban sehol másutt nincs, így az itt kóstolt hal íze valóban egyedülálló és utánozhatatlan.

Pisztrángos tavak – Szilvásvárad halai

A sebes pisztráng őshonos fajta Szilvásvárad környékén. A később megkezdett szaporítása miatt többször mélyítették ki a Szalajka-patak medrét. A Völgyben számtalan kisebb-nagyobb tó fedezhető fel, amelyekben a legnevesebb éttermek étlapjára kerülő szilvásváradi pisztráng tenyésztése folyik.

Pisztrángosudvar – Magyarországon csak itt kapható a Sáfrány-féle, vagyis kályhában sült füstölt pisztráng

A völgy és hazánk egyetlen kályhás halfüstöldéje is az egyik pisztrángos tó mellett kapott helyet. Sáfrány László messze földön híres füstölt pisztrángja méltó a hírére. Egyedi technikával készül, az egyetlen pisztrángfüstölő az országban, ahol a hal kályhában, egyedülálló módon készül. Az elhivatott szakács örömmel mesél a titokról, aminek a végeredményét sehol máshol nem ízlelhetjük meg, ugyanis csak itt készül ezzel a módszerrel a mennyei, szabadalmaztatott Sáfrány-féle füstölt pisztráng.

Fél napig pihen a frissen kifogott hal sóban, majd nyársra húzva beakasztjuk a kályhába, és nagyon lassan, legalább 2 órán keresztül sütjük. Ez úgy történik, hogy lent égnek a fahasábok, és ahogy ég a tűz, felforrósítja a levegőt, ami így átjárja, és egészen lassan megsüti és enyhén megfüstöli a halat. Csak annyi füstöt kap a pisztráng így, mintha bográcsban készítenénk az ételt. Ezzel a módszerrel a saját zsírjában, a forró levegőn sül meg a hal

– meséli Sáfrány László.

A végeredmény szaftos, omlós, egyáltalán nem zsíros, mennyei ízű füstölt pisztráng.

Facebook / Sáfrány Pisztráng

Ha a füstölt halnak füstíze van, László szerint el kell hajítani, mert rosszul készítették. Ugyanis az arányok nagyon fontosak. Minden halnak van egy sajátos íze, ebben az esetben a két íz (hal és só) és az egy zamat (füst) hozza létre az egyedülálló, negyedik ízt, amit érzünk, ha megkóstoljuk a Sáfrány-féle, kályhában sült füstölt pisztrángot.

László szerénytelenül a pisztrángfüstölés Jimmy Page-ének tartja magát, immár gitár nélkül.

A hal frissessége is nagyon fontos, hisz fagyasztott halból nem lehet füstölt halat készíteni. Vagyis lehet, de nem érdemes, ahogy zokniban sem ajánlott lábat mosni

– magyarázza.

5 Fotó megtekintése

Magyarország egyetlen pisztrángfüstölője, ahol a hal kályhában sül

Fotó: Facebook/Sáfrány Pisztráng
Még több +
Fotó: Facebook/Sáfrány Pisztráng
Még több +
Fotó: Facebook/Sáfrány Pisztráng
Még több +
Fotó: Facebook/Sáfrány Pisztráng
Még több +
Fotó: Facebook/Sáfrány Pisztráng
Még több +

A szemünk előtt elkészített, saját zsírjában, a kályhában sült, füstölt pisztrángot mi magunk választhatjuk ki, étvágyunk függvényében.

A pisztrángtelep friss halait használja fel az ételekhez, az itt született pisztrángok itt is nevelkednek halálukig, és számtalan neves étterembe is viszik őket, a Balatonhoz is, a balatonszemesi Kistücsök étterembe, de Egerbe is a Macok Bisztróba is, hogy csak kettőt említsek közülük.

Akik pedig ropogósra sülten szeretik a halat, vagy tartanak a szálkáktól, azoknak is percek alatt, frissen készül a pisztrángfilé, friss, házi készítésű salátával.

A család 1987 óta foglalkozik itt a halkészítéssel, 10 éve pedig ezen a pisztrángtelepen sütik meg a műremeknek is nevezhető finomságokat. Szezonban 50-60 darab is fogy belőlük, de a tó gondoskodik a finom és egészséges utánpótlásról, nem véletlenül a Szalajka-völgy ad otthont Magyarország legnagyobb sebes pisztráng telepének.

És ha már ott járunk, érdemes körülnézni a környéken, ahol számtalan természeti csoda vár. Alább ezeket szedtük össze.

Gloriett-tisztás

A Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indulva könnyedén feljuthatunk vonattal a végállomásnál lévő Gloriette-tisztásra. A történelmi, keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei kisvasút 1908-ban kezdte meg működését, 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években a majdnem 30 kilométer hosszú vonalon főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták.

Egykor a Gloriette-tisztáson álltak a Szalajka falu házai, majd később a Pallavicini család vadászháza és egy gloriette (pavilon), melynek a helyét még ma is felfedezhetjük. A tisztásról kis pihenés vagy piknik után a bátrabbak elindulhatnak a Szalajka-forráshoz, tovább egy meredek ösvényen az Istállós-kői-barlanghoz, vagy akár a Bükk-hegység két legmagasabb csúcsára is, a Szilvási-kőre (961 m) vagy Istállós-kőre (958 m) is eltúrázhatunk.

Szikla-forrás – Fotó: szilvasvarad.hu

Szalajka-forrás, Szilvásvárad vízellátója

A Szalajka-forrás a Szalajka-patak fő táplálója. Körülbelül 450 méter magasan fakad, vízgyűjtő területe nagyjából 10 km². A Bükk-hegység csapadékban leggazdagabb területéről szállítja a vizet a Szalajka-völgybe, Szilvásvárad felé. A forrás eredetileg máshol, a mostani helyétől körülbelül 50 méternyire délre tört fel.  Vízfeltáró kutatások szerint a forrás maga egy kiterjedt barlangrendszerből törhet elő, amit azonban még nem tártak fel.

Szikla-forrás

A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyol-vízeséstől nem messze helyezkedik el.

A Szalajka-völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően tör a felszínre. A lehulló csapadék az agyagpalából álló vízgyűjtőn a felszínen folyik le, míg a kibukkanó mészkősávhoz ér. A mészkő a ráfutó vizeket elnyeli és a mélyben a forráshoz vezeti.

Fátyol-vízesés Fotó: Pixabay

Fátyol-vízesés

A Szalajka-völgy legcsodásabb és legkedveltebb helye a 17 méter magas Fátyol-vízesés, amely nemcsak a völgy, hanem hazánk egyik legszebb természeti jelensége is, és mint ilyen kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel.

Ősemberbarlang – Fotó: Facebook/Sáfrány Pisztráng

Istállós-kői ősemberbarlang

Az Istállós-kői barlang a Bükk-hegység második legmagasabb csúcsának oldalában, 609 méteres magasságban nyílik. Gyalogosan a Gloriette-tisztásról közelíthető meg szerpentinszerűen kialakított, meredek gyalogösvényen. A barlang háromszög keresztmetszetű, 45 méter mély, 9-10 méter széles, rétegvastagsága 2 méter.

Régészeti jelentőségű hely, ezért 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentén alakult ki. A nyílás mögött egyetlen, tágas terem található. A történelmi időkben a barlang hosszú ideig istállóként funkcionált, kutatások alapján azonban előtte sem lakóhely, hanem áldozóhely volt.

A világ legrégebbi ékszerei között van az itt talált két, csontból készült, kifúrt, zsinórra függeszthető amulett. A régészeti ásatások során az alábbi, jégkorszaki állatok csontjai kerültek elő: rénszarvas, barlangi medve, ősbölény, gyapjas mamut, barlangi oroszlán, farkas, barlangi hiéna, kőszáli kecske.

Fotó: Pixabay

Lipicai ménes

A falu másik vonzereje, ami nagyon sokak számára ismert az országban, a Lipicai ménes és a lovassporthoz kapcsolódó intézményrendszer. Szilvásváradon, a Fenyves út 4.sz. alatt található a Hajtókocsi Kiállítás, ahol a ló vontatta közlekedési eszközök gyűjteménye kapott helyet, az egyszerű szekértől kezdve a legdíszesebb hintókig.

Az 1952-ben alapított Szilvásváradi Állami Gazdaság, mai nevén Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad feladata a magyarországi lipicai törzstenyészet fenntartása.Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztül. Megmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban

Az egyik híres pisztrángos tó – Fotó: Facebook/Sáfrány Pisztráng
Festői látvány a Szilvásvárad határában legelésző lipicai ménes
Az állami ménesgazdaság célja, hogy a lovasoktatás és -kutatás hazai központja legyen.

Kiemelt kép: Pixabay/Fátyol vízesés

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.