Indítsuk el együtt az ORSZÁGOS ÁRASZTÁSI TERVET házilag – írta bejegyzésében egy kunsági gazdálkodó.
Kulcsár László korábban egy öntözőcsatorna illegális lezárásával igyekezett ráirányítani a figyelmet az Alföldet sújtó extrém vízhiány problémájára. A Zöld Gerilla Mozgalom vezetője szerint az utolsó utáni órában vagyunk, az “aszály már a spájzban van”.
Az évek óta tartó száraz periódus után idén se volt téli csapadék, az első negyedév eltelt és tartunk 30 milliméternél, a kutak kiszáradva, a talajvíz a mélyben. Az aszály ellensége a víz, csapataink harcban állnának, de a döntéshozók annyira balfékek, hogy kommunikációs cseleken kívül a szükséges és határozott intézkedéseket képtelenek meghozni. Az önkéntességre alapozott ökológiai vízpótlás egy eleve elhibázott pótcselekvés. Tudunk olyan konkrét esetről, ahol 150 hektáros öblözetben 150 négyzetméter terület tulajdonosa miatt nem lehet vizet kivezetni. Ha a kormány és az illetékes minisztériumok a tárcaközi bizottságosdival nem képesek megoldani, akkor nekünk kell a kezünkbe venni a sorsunkat!
– fogalmaz a gazda.
László szerint az aszály nem kér tulajdonosi hozzájárulást, így az egyéni érdek nem írhatja felül a közösségi érdeket.
A gazdálkodó egy Országos Árasztási Terv szükségességéről beszél, melyre korábban már többször megoldási javaslatot tettek több fórumon is.
- Ki kell jelölni azokat a mélyfekvésű területeket, amik alkalmasak a vízvisszatartásra. Mélyfekvésű, aszályos, belvizes, jellemzően gyenge termőképességű területek.
- A kijelölt területeken a tájhasználat, vagyis a művelési ágak és az alkalmazott agrotechnológia megváltoztatása, egyszerűen fogalmazva: szántóföldi művelés helyett legeltetés, fásítás.
- Az agrárszabályozás és a támogatási rendszer igazítása: a táji vízmegtartás területi és térfogat alapú pénzbeli támogatása; a regeneratív mezőgazdaság (talajművelés, szántóföldi legeltetés, agrárerdészet, egyéb agroökológiai módszerek) támogatása, elterjesztése.
- Ha a döntéshozók nem oldják meg, akkor tegyék lehetővé, hogy gazdák, önkormányzatok, civil szervezetek ellássák ezeket a feladatokat. Teremtsék meg a cselekvés lehetőségét!
Az önmagát “parasztként” definiáló gazdálkodó úgy véli, a jelenlegi csatornarendszer használata komoly befektetés nélkül is megoldható lenne.
Okosabb vízgazdálkodás
Van rengeteg olyan zsilip, amit 3 szál palló segítségével lehetne vízvisszatartásra használni, hiszen az infrastruktúra adott, gazdája pedig nincs. Kulcsár szerint az Ürbői zsilip, 15 darab tiltó beépítésével 1500 ha gravitációsan árasztható lenne, amelynek 90%-a állami terület, így 17 000 hektáron javulna a vízgazdálkodás. Ilyen kisléptékű megoldások sorozatával a rendelkezésre álló forrásokból hatalmas eredményeket lehetne elérni. Rendszeresen érkeznek a folyóinkon az árvizek, tavaly 30 köbkilométer, azaz 15 Balaton vízmennyiség érkezett a Dunán, negyedennyi a Tiszán. A Tiszavölgyben megvan 2 milliárd köbméter víz helye eddig (Molnár-Balogh-Koncsos koncepció), ez szükség esetén bővíthető. A Duna mellett az egykori mocsarak, lápok, turjánok várják a vizet, a hely megvan.
Cselekedjünk! Ne várjunk tovább! Itt az ideje, hogy mi, a föld népe, kezünkbe vegyük a sorsunkat! Árasszuk el a kiszáradt területeket, adjunk életet a tájnak!
Csatlakozz hozzánk!
– kéri a gazda.
Aki csatlakozni szeretne, annak az árasztásra alkalmas területek, zsilipek koordinátáit kell elküldeni vármegye, járás, település megjelöléssel a vizigeny@gmail.com címre, vagy csatlakozni a levelezőlistához, a zoldgerilla+subscribe@googlegroups.com -on keresztül.
Korábban írtunk arról, hogy az Alföldön évek óta katasztrofális hatással van a mezőgazdaságra a pusztító aszály. Kulcsár László “vízmegtartó gerillaharcot” hirdetett, melynek keretében zsilipek örökbefogadására buzdít. A gazdálkodó a dabasi árapasztó zsilipjénél deszkákat helyezett el a víz visszatartása céljából. Az egyik homokhátsági gazda szerint az aszály miatt idén semmit sem érdemes vetni a földbe. A Körös-Torokból a közelmúltban érkeztek döbbenetes képsorok a folyó medrében uralkodó állapotokról.
