A 19. század végéig a nyaralás az arisztokrácia és a gazdagabb polgárság kiváltsága volt és a cél nem feltétlenül a szórakozás, sokkal inkább az egészségmegőrzés volt és a fürdőkultúrával kezdődött minden. A gyógyvizek és a fürdőélet miatt Balatonfüred, Bükfürdő, Hévíz, Szováta már az 1800-as évek közepétől népszerű nyaralóhelyek voltak és a vasúti közlekedés fejlődésével a turizmus is új lendületet kapott.
A 20. század elejére a nyaralás egyre szélesebb társadalmi rétegek számára lett elérhető, főként a középosztály körében vált szokássá a hosszabb kiköltözés a tópartra, természetbe. A Balaton partján – főleg Balatonfüreden, Siófokon, Balatonalmádiban – ekkor épültek meg az első villák, amit sokszor pesti orvosok, ügyvédek vagy értelmiségiek építtettek. A „nyaraló” fogalma is ekkor született: egyszerűbb, fából vagy téglából épült házak, gyakran verandával, kis kerttel, a város zajától távol.
A szocializmusban, a 60-as és 70-es években már tömegek nyaraltak a Balatonnál – vasúti különjáratokkal, Trabanttal, sátrazással. A „fapados nyaralás” kora volt ez, de rengeteg embernek jelentette az év fénypontját.
A Fortepan gyűjteményének keresőjébe a nyaralás, nyaraló szavakat bepötyögve ismét különös csemegére leltünk, ami a fent leírt világba repít vissza minket. Mutatjuk is a galériánkban:
Itt pedig kiemelünk néhány különlegesebb alkotást a múlt század nyaralási képei közül:
Ez a legrégebbi nyaralás kategóriában fellelhető kép. Szadán készült, 1898-ban.
Zebegény 1920-ban, Újvölgy, jobbra a Malom-hegy.
1950-ben készült felvétel a Zamárdi Ifjú Gárda gyermeküdülőből.
Balaton, Zamárdi, a háttérben Tihany és az előtérben egy szépséges Tatra 57B személygépkocsi.
És egy tipikus balatoni hangulat 1960-ból Balatonboglárról, a fotó a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat Üdülőjében készült.
A Fortepan univerzumában jártunk már ballagó diákok között, szilveszteri mulatságokon és szüretelő őseink közt is.
