Nógrád vármegye egyik legkülönlegesebb föld alatti látványossága Felsőpetényben található. A Mesélő Föld néven működő egykori nemesagyag-bányában ma már vezetett túrákkal várják az érdeklődőket, akik megtekinthetik az eredeti állapotú járatokat csillékkel, gépekkel és a fejtési nyomokkal.
Az itt kitermelt kaolint és nemesagyagot elsősorban porcelángyártáshoz használták fel, de magas hőállósága miatt kohászati célokra is alkalmas volt. A területen összesen öt tárót alakítottak ki. Az 1-es, 2-es és 3-as járatokat időközben rekultiválták, a 4-es jelenleg üzemen kívül van, a látogatók pedig az 5-ös táróba juthatnak be, amelyet 1970-ben nyitottak meg.
A bányát 2024-ben nyitották meg újra a látogatók előtt. A felszíni fejtés jelenleg is működik, a föld alatti kitermelés azonban 2006-ban befejeződött.
A túra során mintegy másfél kilométeres szakaszt lehet bejárni. A járatokban ma is láthatók a bányászat egykori eszközei, köztük a népeskocsi, a csillék és a láncos kaparó.
A bánya különlegességét a megmaradt berendezések mellett a járatok falában megfigyelhető ásványok és különleges képződmények adják. A legnagyobb látványosságot a fluoreszkáló kalcitkristályok jelentik. Normál fényben ezek sokszor alig feltűnők, UV-lámpa alatt viszont élénk rózsaszín, lila, zöldes vagy sárgás színekben világítanak. A látogatókkal ilyenkor lekapcsoltatják a fejlámpáikat, és csak ultraviola fénnyel világítják meg a falakat. A kristályok ekkor hirtelen kirajzolódnak a sötétben, ami egészen szokatlan látványt ad a járatoknak.
A környék földtani múltja több százmillió évre nyúlik vissza, amikor a területet még a Pannon-tenger borította. A mészkőben ma is megtalálhatók az egykori tengeri élővilág nyomai, a bánya falain pedig különféle ásványkiválások és breccsák (törmelékkövek) figyelhetők meg.
A járatok mikroklímája különleges. A bányában egész évben nagyjából 18 Celsius-fok uralkodik, amit a természetes légáramlás és a kéményhatás is befolyásol. A friss levegő folyamatosan áramlik a tárókban, emiatt a helyet korábban „wellness-bányának” is nevezték a dolgozók.
A bánya természetvédelmi szempontból is jelentős. A járatokban négy denevérfaj él: kis patkósorrú denevér, nagy patkósorrú denevér, szürke hosszúfülű denevér és közönséges denevér is előfordul itt. A téli időszakban több száz egyed húzódik be hibernálni a föld alá, ezért a látogatások során külön szabályok védik az állatokat.
A bánya különleges atmoszférájára a filmesek is felfigyeltek. Itt forgatták az Örök tél című film egyes bányajeleneteit is.
Korábban írtunk már az Oroszlányi Bányászati Múzeumról és Tatabánya bányászati emlékeiről.
