Az influenza évről évre visszatér, mégis meglepően sok félreértés él vele kapcsolatban. Sokan egyszerű megfázásként kezelik, mások alábecsülik a kockázatait, vagy éppen téves információk miatt nem védekeznek ellene megfelelően. Pedig az influenza nemcsak kellemetlen, hanem bizonyos esetekben kifejezetten veszélyes is lehet. A Házipatika összegyűjtötte a leggyakoribb tévhiteket, és melléjük tettük a tényeket.
Mi is az influenza valójában?
Az influenza vírusos eredetű fertőző betegség, amely elsősorban a felső és alsó légutakat támadja meg. Jellegzetes tünetei közé tartozik a hirtelen fellépő magas láz, a hidegrázás, a fej- és izomfájdalom, a száraz köhögés, a torokfájás, valamint az általános gyengeség és levertség. A betegség gyakran egyik napról a másikra „dönti le” a beteget, ami már önmagában is fontos megkülönböztető jegy.
Tévhit: az influenza nem veszélyes betegség
Bár sokan úgy gondolják, hogy az influenza csupán néhány napos kellemetlenség, a valóság ennél jóval összetettebb. Világszerte évente emberek milliói betegednek meg miatta, és bizonyos csoportoknál – idősek, krónikus betegek, várandósok, legyengült immunrendszerűek – súlyos szövődményekhez vezethet. A tüdőgyulladás, a szívizomgyulladás vagy a légzési elégtelenség akár életveszélyes állapotot is okozhat.
Tény: az influenza nem azonos a megfázással
A megfázás általában fokozatosan alakul ki, enyhébb tünetekkel, míg az influenza hirtelen kezdődik és sokkal intenzívebb panaszokat okoz. A magas láz, az erős izomfájdalom és a kifejezett elesettség inkább influenzára utal. Míg egy megfázás mellett sokan képesek dolgozni, az influenza gyakran napokra, akár hetekre is ágynyugalmat igényel.
Tévhit: antibiotikummal gyógyítható
Ez az egyik legmakacsabb félreértés. Az antibiotikumok baktériumok ellen hatékonyak, az influenza viszont vírusos fertőzés. Ez azt jelenti, hogy antibiotikum szedése önmagában nemhogy nem segít, de indokolatlan használata hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához is. Antibiotikumra csak akkor lehet szükség, ha bakteriális szövődmény, például tüdőgyulladás alakul ki, erről azonban kizárólag orvos dönthet.
Tény: az oltás mérsékli a súlyos lefolyás kockázatát
Az influenza elleni védőoltás nem nyújt teljes körű védelmet, de jelentősen csökkenti a megbetegedés esélyét, és különösen a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát. Gyakori tévhit, hogy az oltás influenzát okoz – ez nem igaz, mivel az oltóanyag nem tartalmaz élő, szaporodásra képes vírust.
Tévhit: ha már elkaptuk, nincs mit tenni
Bár valóban nincs „csodagyógyszer” az influenzára, a betegség lefolyása befolyásolható. A korai pihenés, a bőséges folyadékfogyasztás és a tünetek célzott kezelése sokat segíthet. Bizonyos esetekben – főként a betegség korai szakaszában – vírusellenes készítmények is szóba jöhetnek, amelyek enyhíthetik a tüneteket és lerövidíthetik a gyógyulási időt.
A megelőzés kulcsfontosságú
Az influenza elleni védekezés alapja a megelőzés: a rendszeres és alapos kézmosás, a köhögési-tüsszentési etikett betartása, valamint a védőoltás. A hiteles információk ismerete segít abban, hogy ne vegyük félvállról a betegséget, és ne dőljünk be azoknak a tévhiteknek, amelyek akár a gyógyulást is hátráltathatják.
Korábban megírtuk, hogyan lábalhatunk ki gyorsabban a megfázásból, a torokkaparást hogyan szüntethetjük meg és hogy hogyan erősíthetjük az immunrendszerünket.
