A rohanó hétköznapokban sokan küzdenek délutáni fáradtsággal, és ilyenkor csábító megoldásnak tűnik egy rövid szunyókálás. De nem mindegy, mikor, mennyit és milyen rendszerességgel alszunk napközben.
A nappali alvás lehet áldás és lehet csapda is. Hogy kinek melyik, az több mindentől függ: mennyi ideig tart a szunyókálás, a nap melyik szakában történik, és nem utolsósorban attól is, milyen az éjszakai alvásunk. A túl gyakori vagy túl hosszú nappali alvás akár figyelmeztető jel is lehet, utalhat alvászavarra vagy más egészségügyi problémára, írja a medonet.pl.
De hol a határ a frissítő szunyókálás és a kóros álmosság között? Mennyi ideig tartson egy valóban egészséges nappali alvás?
Mennyi ideig tartson egy szunyókálás?
A legtöbb előnnyel egy rövid, 15–30 perces nappali alvás jár. Ez az időtartam már érezhetően csökkenti a fáradtságot és az álmosságot, miközben nem zavarja meg az esti elalvást. Egy ilyen pihenés után javul a koncentráció, a memória és a reakcióidő, de az összetettebb feladatok megoldása is könnyebbé válhat.
Miért nem jó a túl hosszú nappali alvás?
A hosszabb nappali alvások már korántsem olyan előnyösek, mint a rövidek. A túl sok napközbeni alvás „elvesz” az éjszakai pihenésből: megnehezíti az elalvást, rontja az alvás minőségét, és hosszabb távon növelheti bizonyos egészségügyi problémák – például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség – kockázatát is.
Ennek oka egyszerű: mindannyiunknak van egy napi alvásszükséglete, ami a legtöbb felnőtt esetében 7–8 óra. Ha ebből napközben is jut egy hosszabb szelet, az éjszakai alvás már nem lesz olyan mély és pihentető. Ilyenkor gyakori, hogy nehezen alszunk el, vagy a kelleténél korábban ébredünk, ami felborítja a nappali–éjszakai ritmust.
Amikor inkább árt
Az alvás több szakaszból áll: elalvás után először könnyebb alvási fázisok következnek, majd fokozatosan jutunk el a mély alvásig. Egy 30 percnél hosszabb nappali alvás már könnyen belecsúszhat ebbe a mélyebb szakaszba, ahonnan nehéz felébredni.
Mennyi nappali alvásra van szükség különböző életkorban?
Az igény jelentősen változik az életkorral.
Kisgyermekkorban a nappali alvás a nap természetes és szükséges része. A gyors fejlődés miatt több alvásra van szükségük, ami a nap folyamán több részletben oszlik el.
Újszülötteknél az alvás és az ébrenlét rövid szakaszokban váltakozik nappal és éjszaka is. Csecsemőkorban az éjszakai alvás fokozatosan hosszabbá válik, a nappali alvások száma pedig csökken. Kisgyermekek eleinte napi két alvást igényelnek, majd ez egyre rövidül, az óvodáskor végére pedig többnyire teljesen el is marad. Kisiskolás korban a nappali alvás már ritka, és általában nincs is rá szükség.
A kamaszkorban újra megjelenhet az igény a nappali alvásra, ez azonban többnyire nem természetes szükséglet, hanem az éjszakai alváshiány következménye. A késői lefekvés, a korai kelés és a felborult bioritmus miatt a szervezet napközben próbálja pótolni az elmaradt pihenést.
Hasonló összefüggés figyelhető meg felnőttkorban is. Azok, akik rendszeresen és elegendő ideig alszanak éjszaka, általában nem érzik szükségét a nappali alvásnak. Ezzel szemben a gyakori vagy hosszabb szunyókálás sok esetben arra utal, hogy az éjszakai alvás túl rövid, vagy annak minőségével van probléma
– írják.
Mire utal a megnövekedett alvásigény?
A nappali alvás iránti fokozott igény leggyakrabban arra utal, hogy az éjszakai alvás nem elegendő – mennyiségben vagy minőségben. Előfordulhat, hogy valaki egyszerűen túl keveset alszik, mert nincs rá ideje, de az is gyakori ok, hogy álmatlanság miatt nem tud megfelelően pihenni.
A nappali alvás önmagában tehát nem rossz dolog – a kulcs a mérték és az időzítés. Egy rövid, 15–30 perces szunyókálás kora délután segíthet átlendülni a holtponton, javíthatja a koncentrációt és a közérzetet, anélkül hogy megzavarná az éjszakai alvást.
Ha viszont a nappali álmosság rendszeres, a szunyókálás hosszúra nyúlik, vagy naponta többször is szükségét érezzük, érdemes gyanakodni. Ilyenkor nem a pihenés a megoldás, hanem annak kiderítése, miért nem pihentető az éjszakai alvás. A tartós fáradtság, a reggeli kimerültség vagy az akaratlan elszundikálás már olyan jelzés, amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni.
Korábban írtunk a 10-3-2-1-0 szabályról, és arról is, milyen hőmérsékletben a legideálisabb aludni.
