Szeptember 29-e, Mihály napja egész Európában ismert pásztorünnep, amikor behajtják a legtöbb állatot téli szálláshelyeikre, és ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok.
Régi időkben ez a nap az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, hozzá hagyományok és időjóslások egész sora tartozott.
Mihály nap a néphagyományban
- Az őszi időszak „hivatalos” kezdő- s a természetbeni szolgáltatások teljesítésének határnapja, egyben keresztény jócselekedetként a szegények megvendégelésének, a „szegényetetésnek” ideje.
- Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt.
- A behajtáskor a nyájakat és méneseket látványos külsőségek között terelték be téli szálláshelyeikre.
- Elkezdődött a kisfarsang, ami egészen Katalin napjáig (november 25.) tartott. Ez a lakodalmak, bálok és a felhőtlen mulatozás időszaka volt.
- A legény Szent Mihály napján vitte el a jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni.
- E napon kezdődött a kukoricatörés és a szüret.
- Mihály napjára női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Mihály-napi időjóslások
- Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor kellemes meleg ősz várható.
- Szent Mihály nap után a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.
- Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
- A Mihály-napi mennydörgés szép őszt, de kemény telet jelent.
- Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér.
- A mondás szerint ha „Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”
- Szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól nem nő a fű: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
- Szent Mihály nap után megszűnik a mézelés.
Az állatok hortobágyi őszi behajtását korábban gyönyörű fotósorozaton mutattuk meg olvasóinknak, arról is írtunk, miként terelték a gulyát téli szállására a Tisza-árteréből.
Nomádként élő székely pásztorok a csíksomlyói hegynyeregben
A nyári időszakban juhnyájak sokaságát felügyelik.
