Egzotikus gyümölcs termesztésébe fogott a testvérpár, ma már sokak kedvence lett a káki

Zala megye dombjain már évek óta sikeresen telepítenek olyan déligyümölcsöket, mint a kivi, a füge és a datolyaszilva. Becshelyen álmodta meg ültetvényét Harcz Endre és testvére, Balázs. Endre a kert és a növények szerelmese, évek óta gyűjtötte tapasztalatait a déli gyümölcsök termesztéséről. A füge és a kivi mellett különös figyelmet szentelt a hazánkban még kevés helyen ismert kákinak.

A két fiatalember 2014-ben döntött úgy, hogy nagyobb teret adnak hobbijuknak és 170 káki fát ültettek földjükön. A fák két éve fordultak termőre, tavaly kb. 300 kg gyümölcsöt szüreteltek. Ma már 600 fát mondhatnak magukénak. Endre lelkesen beszél a különös gyümölcsfákról.

Mit kell tudni a kákiról avagy datolyaszilváról?

A káki, kákiszilva, datolyaszilva elnevezése elég problémás, ugyanis sokan beleoltják szilvába, holott semmi köze a szilvához, hiszen ébenfaféle, Délkelet-Ázsiából származik. Lombhullató fa, normál gyümölcsfa méretűre nő. Viszonylag szárazságtűrő, viszont ez nem jelenti azt, hogy ne kelljen öntözni, főleg az ültetés évében. Öntermő, egymagában is terem, persze ettől függetlenül sokan ültetnek többet is. Májusban virágzik, októberben kell szüretelni. Minél idősebb a fa, annál több gyümölcsöt tart meg. Rengeteg virágot hoz, virágzás után sokat ledob, majd még nyáron is rendszeresen szórja a terméseit, és őszre fajta, illetve évjáratfüggő, hogy mennyi marad rajta. Nagyon sok fajtája van, elég nagy kavarodás is van ebből. Rojo brillante nevű fajtát telepítettük, mert a termésbiztonsága annak a legjobb. Mindegyik fát mi oltjuk, saját szaporításaink vannak.

Mennyire fagytűrők és milyen gondozást igényelnek ezek a fák?

A nemes fajták -20 fokig bírják a téli fagyokat, vannak orosz fajták, amik hidegtűrőbbek, viszont a termésük kisebb és mennyiségük bizonytalanabb. Permetezni nem kell, kártevője nincs, így biogyümölcsként termeszthetjük. Metszeni az első 6-8 évben nem kell.

Milyen a káki gyümölcse ?

A legfontosabb, amit tudni kell, hogy októbertől lehet szüretelni, de ekkor még nem fogyasztható, mivel a magas csersavtartalma miatt fanyar. Tehát ha az érettnek gondolt káki fanyar, akkor nem rossz a gyümölcs vagy nem rossz a fajta, hanem nem elég érett. Sok helyen tévesen írják, hogy meg kell csípnie a dérnek, fagynak, sőt, rajta lehet hagyni a gyümölcsöt a fán télre! 10-15 éves termesztési tapasztalatom alapján moondom, hogy a -2,-3 fokos fagy tönkreteszi a gyümölcsöt, illetve utána eltarthatatlan lesz. A gyümölcs utóérő, tehát a szüretkor nem fogyasztható, viszont emiatt hónapokig eltartható. Az első fagyok előtt szedjük le, tegyük spájzba, földpincébe, hűvös, de nem száraz helyre.

Tárolásnál mire figyeljünk?

Alma közelében nem szabad tárolni, mert az almából érés közben, természetes folyamat eredményeképpen felszabaduló etilén gáz megérleli, és nem tudjuk hónapokig eltárolni. Ha viszont fogyasztani szeretnénk belőle, akkor jöhet az alma, vagyis egy zacskóba 4-5 alma mellé tegyünk 2-3 káki gyümölcsöt, 4-6 nap alatt megérik, megpuhul, sárgás-pirosas színű és édes, zamatos lesz. Almával érlelve az állaga 4-6 nap után puha lesz, mézédes, nagyon finom. Amennyiben szeretjük az aszalványokat, akkor kemény állapotban hámozzuk, aszaljuk. Fantasztikusan finom lesz.

Egyre többen érdeklődnek az egzotikus gyümölcsök iránt. Miben tudnak segíteni?

Akinek kérdései lennének a kivi-, füge- és káki termesztéséről, azoknak nagyon szívesen segítünk. Alapelvünk, hogy a pontos, használható szaktanács van olyan fontos, mint a jó szaporítóanyag. Alig várjuk, hogy néhány év múlva a magyar boltokban magyar kákit lehessen venni. Terveink között szerepel, hogy ha az ültetvény igazán termőre fordul, bárki jöhet megnézni, “szedd magad” keretein belül gyümölcsöt is lehet vinni.