Kertünk-Portánk

A növények érzik, ha hozzájuk érünk – és nem szeretik

A Plant Journal című tudományos folyóiratban tavaly decemberben tettek közzé egy tanulmányt, amely szerint az érintés drámai hormonválaszt vált ki a növényekből, ami jelentős mértékben gátolhatja őket a növekedésben – számol be róla a Quartz.

Ha valaki látott már szemérmes mimózát, az pontosan tudja, hogy a növények valóban reagálnak az emberi érintésre, de ez a legtöbb esetben nem ilyen látványos.

Érintésre azonnal összehúzza magát a szemérmes mimóza
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a legérzékenyebb virág a Földön.

Még a leglágyabb, legfinomabb érintés is hatalmas génválaszt vált ki a növényi szervezetekben

– nyilatkozta Jim Whelan, a tanulmány szerzője, aki az ausztrál La Trobe Egyetem biológusa.

Az érintéstől számított 30 percen belül a növény genomjának 10 százaléka megváltozik

– mondta a tudós.

A helyváltoztatásra képes élőlényekkel ellentétben a növények nem menekülhetnek el a fenyegetésektől. Ehelyett rendkívül érzékeny fenyegetés-válaszrendszerük van, ami kvázi az immunrendszer szerepét tölti be a növények életében.

A korábbi kutatások azt sugallják, hogy az érintés akár hasznos lehet, mert stimulálja a növény immunrendszerét. Egy korábbi vizsgálatban az emberi érintés segített a növénynek legyőzni egy gombás fertőzést.

Unsplash

A témában megjelent legújabb tanulmány azonban azt állapította meg, hogy a növények rengeteg erőforrást használnak el az érintésre való reagálásban, ha többször megérintenek egy növényt, az akár 30 százalékkal is visszaeshet a növekedésben.

Whelan azt nyilatkozta a Sydney Morning Herald-nak, hogy ezek az eredmények valószínűleg a mezőgazdasági ipar számára lehetnek majd hasznosak: ha a növényi genetikusok megtalálják a módját annak, hogy megváltoztassák a védekező választ, ez akár a terméshozamok potenciális növekedéséhez is vezethet.

Így táncolnak a növények, amíg nem vagyunk otthon
Videón a szobanövények csodálatos élete.

Kiemelt kép: Unsplash

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik