Kertünk-Portánk

A természet patikája: így gyógyítanak az őshonos gyümölcsök

Dubóczky Krisztina
Dubóczky Krisztina

2019. 01. 29. 08:21

Korábban a témában:

Magyarország bővelkedik jó minőségű termőföldekben, erdőkben, ahol olyan gyümölcsöket szedhetünk, fákról, bokrokról, vagy akár a földről, amelyek régen a vidéki emberek táplálkozásának szerves részét képezték, és maguk is termesztették azokat kertjeikben.

Ezek az őshonos gyümölcseink igénytelenek, bármilyen talajban megteremnek, de annál hasznosabbak. Ideje feleleveníteni a régi hagyományokat, és újra termeszteni egyet-egyet közülük a kiskertben, vagy akár erdei kirándulásaink közben nyitott szemmel járva csemegézhetünk is belőlük. Nem védettek, kivéve egyes házi berkenyefákat, így ha a természetben találunk rájuk, és vigyázva kóstolunk belőlük, a fában, cserjében vagy bokorban kárt nem téve, bátran csipegessünk belőlük!

Som – Fotó: pixabay

Som vagy húsos som

A som  vagy húsos som őshonos növényünk, és számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A meseszép, 3 vagy akár 7 méter magas cserje kertünk dísze is lehet, ráadásul gyönyörű, sárgás virága a tavasz első hírnöke. Gyümölcséből pedig, amely szeptembertől terem, nagyon finom lekvár, szörp, de akár kompót is készíthető. Nyersen nem nagyon fogyasztjuk, mivel elég fanyar ízű, kesernyés-savanykás az érett piros színű gyümölcs. Ugyanakkor nagyon gazdag C-vitaminban, jelentős a pektin és karotin tartalma.

A som hazánkban több területen is termett régtől fogva, az egyik fajtája, ahogy a helységneveink is tanúsítják, Somló, Som, Somos környékén, a Gödöllői-dombság területén, egy másik fajtája pedig a Nyírségben és Szatmárban volt őshonos. A pálinkakészítőknél viszont reneszánszát éli a gyümölcs, a sompálinka igazi csemege.

Kökény – Fotó: pixabay

Kökény

A kökényről több népdalunkban is énekelünk:

“Zöld a kökény, majd megkékül, most vagyok szerető nélkül…”

Ez a hamvaskék színű, gömbölyű kis gyümölcs hazánk egész területén megterem. Népi elnevezései a zabszilva, boronafa vagy tövisfa, ez utóbbi arra utal, hogy a közepes méretű cserje ágai tövisekben végződnek.  A termést akkor érdemes leszedni, amikor már megcsípte a dér. Ekkorra veszít fanyarságából, sőt, enyhén édeskés ízűvé válik. A bimbó vízhajtó hatása közismert, és méregtelenítő teát is készítenek belőle.

A kökény gyümölcse erős immunerősítő, valamint vértisztító hatással is bír. Enyhe hatással van a zsír-anyagcserére, ezáltal szerepet játszhat a fogyásban is. Vigyázzunk, mert a virágzatából készült tea hashajtó hatású, viszont a gyümölcsből készült lekvár hasfogóként válik be!

A magyar népgyógyászatban vérnyomáscsökkentőként, de reumás betegségeknél is használták, kenőcs formájában pedig bőrkiütésekre, aranyérre kenték.

Galagonya – Fotó: pixabay

Galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

– olvashatjuk Weöres Sándor gyerekversében. A költői kép arra utal, hogy a galagonya termése ősszel tűzpirossá válik, és a sok apró bogyó valóban azt a hatást kelti a ritkás lombú cserjén, különösen a naplementében, mintha épp lángba borult volna a növény.

A galagonya a Kárpát-medence őshonos növénye, terméséből lekvár készülhet, de hajtásait és leveleit is felhasználják, gyógyteát készítve belőle. Bár a mindennapjainkban elfelejtett gyümölcsünk, a gyógyszeripar számos szívgyógyszer természetes anyagént felhasználja. A népi gyógyászatban is ismert szívnyugtató és szíverősítő hatása. A galagonya gazdag flavonoidokban, javítja a szívizomsejtek munkáját, serkenti a szívizom vérellátását. Rendszeres fogyasztása megelőzheti a szívroham kialakulását az arra hajlamos személyeknél.

Május-június környékén virágzik, termését pedig októberben szedik.

Borbolya – Fotó: pixabay

Borbolya

A borbolya neve talán már csak gyerekkorunk meséiből idéződik emlékezetünkbe, pedig hasznosságát régen felismerték, és az emésztési problémákkal küzdők természetes orvosságként fogyasztották. Antibakteriális és fertőzésgátló hatása a szakemberek körében közismert, görcsoldóként pedig máj- és epebántalmak esetén is javallott. A mintegy 2 méter magas bokrokon termő bogyók augusztus-szeptember folyamán érnek, C-vitamint, karotinoidokat, antociánokat és pektint tartalmaznak. A sportolók barátja ez a dekoratív bogyótermés, hisz segíti a tápanyagok felszívódását, serkenti az emésztést, de az izomgyulladást is csökkenti.

Faeper – Fotó: pixabay

Faeper

Ez az Ázsiából származó növény régen szinte minden falusi portán ott ékeskedett, sötétbordó-fekete vagy épp fehér termését nemcsak a gyermekek dézsmálták előszeretettel, de az udvaron kapirgáló tyúkok is szívesen felcsipegették a földről. Mézédes ízét mindenki szerette, lombjai hűs árnyékot biztosítottak a nyári forróságban, ágai között pedig akár bújócskázni is lehetett. Az igénytelen fa bárhol megterem, finom termése pedig gazdag ásványi anyagokban: vasban, cinkben, magnéziumban, káliumban, nátriumban és kálciumban, de tartalmaz vitaminokat is (B2, B3 és C-vitamint), a termés remek antioxidáns. Igen magas a fenol tartalma is, ezért az egyik szabadgyök-gyilkos gyümölcsünk. A fenol egyébként jótékonyan hat a szívre, mely hatást a gyümölcs magas pektintartalma tovább erősíti. A gyümölcs június-július környékén érik, ami azért is fontos, mert a fehér eper éretlenül hallucinogén hatású, ezért csak éretten szabad fogyasztani!

Házi berkenye – Fotó: Megyeri Szabolcs

Házi berkenye

Mind közül a leginkább elfeledett gyümölcsünk a berkenye, gyakorlatilag teljesen eltűnt a kertekből, vagy ha van is valahol, a legtöbben nem tudják, hogy nemcsak őszi kertünket varázsolja gyönyörűvé színpompás lombkoronájával, hanem a gyümölcse is fogyasztható, sőt, számtalan jótékony hatással bír. Egyes természetben megmaradt példányokat, amelyek között 500 éves is akad, ma már a törvény védi, de néhány kertészetben szerencsére fellelhető és megvásárolható újra.

A házi berkenye gyümölcse szinte a legmagasabb arányban tartalmaz C-vitamint, a hazánkban termő egyéb gyümölcsök közül csak a ribizli előzi meg ebben. Magas pektin tartalma révén kiváló lekvár készíthető belőle.

Valamikor nagyon híres volt a házi berkenye pálinkája is.

Kiemelt kép: Pixabay

vissza a címlapra

Kommentek

Budapest, 2014. június 4.
Bálint György kertészmérnök a Hogy volt!? címû tv-mûsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 7-es stúdiójában. 
MTVA Fotó: Zih Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.