Néhány éve egy Japánból származó kórokozó pusztítja a Magyarországon őshonos szelídgesztenyefa állományt, de most megoldást találtak a problémára. Megindult a nemesítés: ellenálló ázsiai fajtákat kereszteztek a kiváló minőségű európai fajtákkal.
Hazánkban körülbelül 500 hektáron termesztünk gesztenyét, az éves termés 200-500 tonna. Hagyományos termőtájai a Duna-kanyarban, Zala, Vas és Somogy megyében találhatók, mondta el Zsigmond Richárd, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága vezetője a Magyar Mezőgazdaságnak.
A szelídgesztenye igen értékes táplálék, hiszen magas rost- és C-vitamin-tartalmú, sok benne a vas, a kalcium, a magnézium, a foszfor és a kálium, ezáltal hozzájárul az egészséges táplálkozáshoz, ráadásul nagyon finom.
Sokféleképp hasznosítható a gesztenye, a legtöbben héjában sütve, vagy gesztenyepürének elkészítve fogyasztjuk, de párosíthatjuk sültekkel, vadakkal is, gesztenyeméz, és lekvár is készíthető belőle.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Mint a legtöbb héjas gyümölcshöz, a gesztenyéhez is lehet szarvasgombát telepíteni, mondta el a lapnak Gógán Andrea kutató. Magyarországon sokféle, kiváló minőségű szarvasgombafaj él, amelyekkel a gesztenye gyökérzetét is be lehet oltani, ezáltal az elültetett fa a föld alatt is termést ad.
Kiemelt kép: unsplash.com