Nem tett kárt a hajnali fagy az eperföldeken

Ahogy pár napja mi is megírtuk, a múlt heti hidegebb időjárás ellenére nálunk is elkezdődött az eperszezon.  A szamóca ugyanis a legkorábban érő, Magyarországon is termesztett gyümölcs, fóliában akár már április közepétől beérhet. A piacokon az elmúlt egy hétben meg is jelent a magyar termés, bár az import gyümölcstől jóval drágábban kapható. Jelenleg is aranyárban mérik, 4-5 ezer forintot is elkérnek az eper kilójáért.

Dr. Apáti Ferenc egyetemi docenstől, a FruitVeB szakemberétől megtudtuk, hogy a ma hajnali, helyenkénti talaj-menti fagy szerencsére nem okozott károkat a szabadföldi eperültetvényekben. Így ebben az évben a jelenlegi kilátások alapján egy normális-jó terméssel számolnak.

Egy szélsőségektől mentes szezont várunk, hozzátéve, hogy az időjárás alakulása egy hét leforgása alatt megváltoztathatja a szamócapiac helyzetét (negatív és pozitív irányba egyaránt). Érdemi téli fagykárok nem alakultak ki, és a hosszú enyhe/meleg ősz miatt nagyon jó volt a növények fejlődése, a virágzatok, illetve virágkezdemények kialakulása. Az aszályos ősz és tavasz ugyan egyetlen mezőgazdasági kultúrának sem kedvez, de a szamócát azért érintette kevésbé negatívan, mert 100%-ban öntözött kultúráról van szó.

– közölte a szakember, aki még hozzátette, hogy a szabadföldi állományokban most zajlik a virágzás, itt jó egy hónap múlva indulhat a szüret.

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban még jellemzően a 2 000-4 000 Ft/kg tartományban mozog, mert a jóval magasabb termelési költséggel járó fóliás és üvegházi termesztésből származik a gyümölcs.

A spanyol, illetve görög szamóca viszont sokkal olcsóbban (akár fél áron) is jelen van már a piacon, köszönhetően elsősorban annak, hogy ezen országokban ilyenkor már az olcsóbb szabadföldi termelésből származik a termés. Ennek ellenére sok hazai fogyasztó a drágább, de sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben. Május elején aztán – az alacsonyabb termelési költségű hazai szabadföldi szamóca „megérkezésével” – bízhatunk abba, hogy jelentősen mérséklődik majd a hazai szamóca ára is.

A hazai termőterület egyébként – mesélte Dr. Apáti Ferenc  – mindössze mintegy 700-800 hektárt tesz ki, erről a területről pedig 10-20 ezer tonna közötti epermennyiséget szüretelnek le a gazdák.  Termesztése azonban sok munkával és nagy tőkebefektetéssel jár, és a termelés kockázata is magas. Ahogy a szakember elmondta:

Szabadföldi termesztési körülmények között éves hektáronkénti termelési költsége termelési módtól és technológiától függően 5-10 millió Ft, míg hajtatott termesztés esetén ennek akár 3-5-szöröse, 15-40 millió Ft.  Jövedelmezősége alapvetően az elért hozamoktól függ, tekintettel arra, hogy az értékesítési ár, vagyis a piaci helyzet egy kompetitív piacon a termelő vállalkozások által érdemben nem befolyásolható. Szabadföldi körülmények között 10-15 t/ha, fóliában 20-30 t/ha fajlagos hozam alatt nehéz gazdaságosan termelni. Ez profi szaktudást és magas fokú technológiai precizitást igényel. Sikeres termesztésében egyre nagyobb gondot, ezáltal fejlődésében egyre nagyobb korlátot jelent a vészes munkaerőhiány.

Jellemzően hazánkban az eper 40-50%-át szabadföldön, 50-60%-át pedig takarás alatt termesztik

Magyarországon korszerű üvegházakban abszolút nem termelnek szamócát, csak a 10-30 éves, zöldségtermesztésből „visszamaradt”, felújított üvegházakat hasznosítják ilyen módon, de ezek területe is mindössze néhány tíz hektárra tehető.

A fűtött fóliákban vagy üvegházakban (ami nagyon kis felületet jelent) április 10-20. között már indul a szüret, míg a fűtetlen termesztőberendezésekben április 20-30. között számolhatunk a betakarítás megindulásával. Ettől kezdve tehát már van magyar szamóca a piacon, de nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításának megindulásával jelenik meg a magyar szamóca.

Hol termelnek Magyarországon nagy mennyiségben epret?

Jelentősebb termelés folyik a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát valamint Szatymaz-Zsombó térségében. Jó tendencia, hogy egyre több termelő igyekszik termesztőberendezésbe áttenni a kultúrát.  Az itthon megtermelt szamóca 90%-a belföldi fogyasztásra kerül. A kis mennyiségű export jellemzően közeli piacokra kerül, Ausztriába, Lengyelországba és Szlovákiába. Fajtahasználatunkban a nemzetközi trendekhez igazodunk, meghatározó termesztett fajtánk a Clery, mintegy 60%-os aránnyal.

– közölte Apáti Ferenc. Aki végezetül még elmesélte, hogy importunk jelentős, a hazai termésnek körülbelül a fele. Fő partnerünk Spanyolország, de olasz és görög szamóca is nagy mennyiségekben van jelen a kereskedelemben.

Címlapkép: Pixabay