Van, ahol elpusztult a méhcsaládok közel fele a Zselicben

A tömeges pusztulás két fő oka a hideg és a betegség.
Kapcsolódó cikkek

Az elmúlt időszak tartósan fagypont alatti éjszakai hőmérséklete, valamint a méhekeket legyengítő élősködők miatt jelentős mértékű méhpusztulás történt a Zselicben, írta a Sonline.

Kapcsolódó
Hivatalosan is a méhek a legfontosabb élőlények a Földön
Az Eartwatch Institute mondta ki az igazságot.

Egyelőre az is kérdéses, hogy az akác elviselte-e a hideget? A válaszig várni kell még egy–két napot, mert az akácrügy most pattant meg, és jöhetnek még fagyos éjszakák. Ha kiderül, mennyire fagytak el, a méhészek csak akkor tudják csak meg, hogy úgy járnak-e idén is, mint tavaly, amikor alig lett akácméz.

Nem tudni, miért, de sok helyen elpusztultak a méhcsaládok. Ennek két lehetséges oka van, ami tulajdonképpen összefügg. Az atka és az úgynevezett Nosema spóra, amelyek legyengítik a méheket. Az atka azon kívül, hogy a méhek vérét szívja, a Nosema spóráját is terjeszti a kis szorgosok között

– nyilatkozta a portálnak Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke.

A kétfajta élősdi annyira legyengítheti a méh szervezetét, hogy az időjárás viszontagságait már nem éli túl a legyengült kis kaptárlakó.

pixabay

Komoly méhészetek feleződtek meg. Olyan méhészről is tudni, akinél százhatvan méhcsaládból akár hetven is elpusztult egyszerre.

Nekem százhúsz családból hetven maradt meg, az állományom csaknem 40 százaléka elpusztult

– mondta Tóth Sándor méhész, hozzáfűzve, hogy ez kaptáranként negyvenezer forint kárt jelent számára.

Hamarosan egyébként kezdődik a gyűjtőszezon, mely április végén a repcével indul, majd jön sorban az akác, a hárs, a vetett kultúrák, esetleg a mustár és a lucerna.

Kapcsolódó
Előbújtak az első méhek a Kis-Balatonnál
A poszméhek könnyedén felismerhetőek viszonylag nagy, zömök, színes szalagos bundás testükről és hangos zümmögésükről.