2021. július 1-jén jelent meg Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája (HTFS), mely halálos ítéletet mondott mintegy 600 ezer vályogház és háztartás felett, ezáltal több mint 1 millió embert hátrányosan érintve.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium álláspontja szerint a vályogházakat
nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. (…) A nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort (…) Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.
A Környezettudatos Építők Szervezetének szerkesztőségünkhöz eljuttatott, alábbiakban olvasható állásfoglalása – kizárólag szakmai alapon – alapvetően cáfolja a stratégiában a vályogházzal kapcsolatban megfogalmazottakat és hangsúlyozza a vályogházak építésének és felújításának fontosságát.
ÁLLÁSFOGLALÁS A VÁLYOGFALAZATÚ ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN
Magyarországon a használatban lévő (lakott) vályogfalazatú lakóépületek száma napjainkban is jelentős. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a hazánkban található 2 702 183 db lakóházból – ide értve a családi házakat és a többlakásos lakóházakat is – 674 009 db vályogfalazatú. Az összesen 3 912 429 db lakott lakás közül pedig 583 489 db épült vályogfalazattal, melyekben 1 396 396 ember, a lakásban élő lakosság 14,4%-a lakik.
A “Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia (HTFS)” becslése szerint a 2020-ban Magyarországon lakott mindösszesen 274 149 410 m2 alapterületből 35 362 470 m2, tehát csaknem 13% vályogfalazatú. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vályogfalazatú épületek jelentős részét képzik hazai épületállományunknak.
A napjainkban kiemelt fontosságúak – az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését célzó energiahatékonyság növelés szempontjából – a 2000-es évek előtt épült lakó-épületek. A vályogfalazatú házak túlnyomó többsége is ebbe a kategóriába tartozik. Az energetikai korszerűsítésük mindenképpen indokolt.
Egyesületünk tagságának több mint 20 éves építőipari szakmai tapasztalata szerint meglévő vályogfalazatú épületek “közel nulla” vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületté történő fejlesztése műszakilag megoldható.
Természetes anyag lévén és páraáteresztő mivoltából kifolyólag ezen szerkezetek bár bizonyos szempontból speciális tervezési és kivitelezési megközelítést igényelnek, mindezen eljárások régóta gyakorolt, az építőipari piacon meglévő szolgáltatásként elérhetőek, így kimagasló többletköltséget nem jelentenek.
Az is megjegyzendő, hogy bizonyos térségekben az épületre ráfordított költséghányad nem összeegyeztethető az adott ingatlan értékével. De ez az állítás sem vályogfal specifikus, ez a lokáció kérdése, mely bármely más falazatú épületre is igaz.
Vályog, természet, egészség
1. Hangsúlyozandó, hogy a használat alatti energiafelhasználás mellett vannak további műszaki-építészeti-gazdaságossági szempontok is, amelyek befolyásolják vályogépületek felújítási stratégiáit.
2. Teljes életciklusra vetített energiafelhasználás (LCA) számítással kijelenthető, hogy a meglévő épület felújítása nagyságrendekkel kisebb beépített energiát eredményez, mint egy bontás és egy új épület létesítése.
3. Az épület használati élettartama utáni újrahasznosítás, vagy hulladékkezelés kérdése is energiával jár. Ebben a mutatóban a természetes anyagú falazatok, így a vályogfalazatok is kiemelkedő teljesítménnyel rendelkeznek.
4. A vályogépületek sok esetben meghatározóak településeink arculatában. A településképileg fontos építészeti formák és léptékek kulturális szempontból megőrzendők – lehetőleg úgy, hogy az épületek mélyfelújításával a közösségi értékmegőrzés mellett az egyéni értéknövelés szempontja is érvényesüljön.
5. A vályogfalazatú épületek maradéktalanul kielégítik a 305/2011 EU rendelet természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó követelményeket.
6. A vályogépületek nem csak a természeti környezet tekintetében kedvező hatásúak, hanem a benne lakók szempontjából is. Olyan egészséges életteret hoznak létre, mely garantálja, hogy a használói nem szenvednek az épületekhez, lakhatáshoz köthető megbetegedésektől. Ezt jelenséget beteg épület szindrómának nevezzük.
A Németországban található Rosenheim-i épületbiológiai intézet állásfoglalása szerint (IBN Institute für Baubiologie und Nachhaltigkeit) a vályog bír a természetes építőanyagok közül a legnagyobb pozitív befolyással a belső lakóklímára:
- természetes páraszabályozó tulajdonságának köszönhetően segít megelőzni a penészedés veszélyét;
- mentes mindenféle egészségkárosító mesterséges kemikáliáktól, így nem párologtat ki a lakóterekbe Illékony Szerves Vegyületeket (VOC-ket);
- minimalizálja az elektroszmogot, ezáltal biztosítja az emberi szervezet számára a regenerálódást és a nyugodt pihenést. Napjainkban nagyon sok olyan egészségtudatos építtető van, aki belátja, hogy a jelentős időmennyiség – napi 8 órás otthon alvással számolva alapvetően életünk minimum mintegy egyharmada – alapján nem mindegy, hogy milyen épített környezet vesz körül bennünket.
Összegzés
1. A használatban lévő vályogfalazatú épületek nagy száma és az ezekben az épületekben élők felújítási igénye indokolja az ilyen típusú épületekkel való kiemelt foglalkozást.
2. A meglévő vályogfalazatú épületállomány energetikai, műszaki korszerűsítése megoldható és elérhető.
3. A hazai épületállomány műszaki vizsgálatakor a vályogfalazatú épületeket építési év szerint is differenciáltan, a teljes életciklusra vetített energiafelhasználás mentén kell figyelembe venni.
4. Épületbiológiai és környezetterhelési szempontból mindenképpen indokolt a meglévő épületállomány megtartása és szakszerű korszerűsítése.
5. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a vályog nem egy idejétmúlt építőanyag. Kortárs felújításra és új építésre is alkalmas mind az elvárt műszaki teljesítmények, mind az esztétikai, formai szempontok tekintetében.
Szervezetünk a vályogépítés építőipari alulreprezentáltságának feloldásában a kulcskérdését a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember – elsősorban kivitelező – képzésben látja.
Egyesületünk alapszabályban rögzített célja:
A természetes építő-anyaghasználaton alapuló építéskultúra szakmai képviselete. Ezen belül a fenn-tartható (természet működését alapul vevő) életmód, a hozzá kapcsolódó építési rendszerek és természetes anyagok alkalmazhatóságának bemutatása, tanítása.
Ezért a célért a Környezettudatos Építők Szervezetében évek óta együtt dolgozunk önkéntes alapon, mert hisszük, hogy a környezettudatos, egészséges otthon mindnyájunk számára létkérdés.
