A lencse termesztése hazánkban háttérbe szorult az utóbbi évtizedekben, ökológiai érzékenysége és az olcsóbb import miatt – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A szilveszteri-újévi lencse zöme külföldről származik, hazánkban szinte csak Győr-Moson-Sopron megyében foglalkoznak lencsetermesztéssel.
A Világélelmezésügyi Szervezet, a FAO szerint 2010 óta a lencsetermesztés 4 287 162 hektárról 6 582 779 hektárra növekedett 2017-ig. A világ legnagyobb lencsetermesztő országai Kanada, India és az USA. Az Európai Unióban legnagyobb területen Spanyolországban termesztik a lencsét, 36 504 hektáron, de Franciaország és Görögország lencsetermesztése is jelentős.
Magyarországon az idei évben mindössze 284 hektáron vetettek lencsét. Ennek ellenére a 4 400 tonnás import mellett közel 200 tonnát exportáltunk, bár ennek jelentős része reexport
– olvasható a közleményben.
Hazánkban a lencse stabil felvásárlói piaca még nem alakult ki, így az értékesítés biztonsága alacsony, a kereslet – az import jelentős mennyisége miatt – minimális a hazai termesztésű lencse területén.
Az export-import adatokból látszik, hogy jelentős mennyiséget importálunk, közel felét Kanadából, másik részét Oroszországból és Lengyelországból. Az alacsony hazai termelésre az import lencse jelentősen alacsonyabb, a hazainál mintegy két és félszer olcsóbb ára jelenti a magyarázatot.
Mivel jelenleg a hazai lencse termőterület 99%-a Győr-Moson-Sopron megyében található, magyar előállítású lencse fogyasztása esetén szinte biztosak lehetünk benne, hogy a termény onnan származik
– írja az agrárkamara.
Ezen kedvezőtlen helyzet megoldására elsősorban a növény stabil kereskedelmi pozícióit kellene kialakítani hazánkban, amely nagy valószínűséggel maga után vonná a kiszámítható piaci viszonyokat, ugyanis az őszi fajták termesztésével a termésbiztonság és a termőképesség egyaránt növelhető.
Szakértők szerint a lencse hazai piaci helyzetének stabilizálásán túl a megfelelő és érdekelt feldolgozó-kapacitás kiépítése, illetve a szemes fehérjenövény termeléshez kötött támogatása segíthetné a lencse hazai újbóli elterjedését.
