Nagymamájuk emlékére újították fel a kicsinyke jászsági vályogházat

Nagyanyáink, dédanyáink sok mindenhez értettek, amire ma már alig-alig emlékszünk. Reggeltől-estig dolgoztak, olyan praktikákat alkalmaztak, olyan recepteket, furfangokat ismertek, amik segítségével a semmiből is képesek voltak valamit előteremteni. Emellett rendben tartották az állatokat, etették a családot, rendezték a ház körül a dolgokat. A gyerekek, unokák pedig csak figyelték szorgos kezüket, és próbáltak mindent megtanulni, amit lehetett.

Nagymamája jutott eszébe Ildikónak is, aki 2020 nyarán vásárolt párjával házat a Jászságban, Jászboldogházán. A  fiatal település a Jászság egyik gyöngyszeme, rendezett, szép környezet és kedves emberek  jellemzik. Itt áll a tipikus kockaház melléképülettel, amiben Ildikó azonnal meglátta a lehetőségeket. Rendbe is tették, hogy mielőbb be tudjanak költözni.

Ám ott volt még hátul a melléképület. Mások talán hagyták volna sorsára jutni az öreg vályogházat, vagy lebontották volna. Ám Ildikónak folyton eszébe jutott a nagymamája, az ő bölcsességei, kemencében sült pogácsája, dolgos keze.

A mama okos ügyes asszony volt. Tudott sárral tapasztani, meszelni, tudott jó szívvel adni, és segíteni másoknak. Sajnos már meghalt és nem tudta megmutatni, hogyan kell sarat taposni, és a meszelővel bánni. Mégis mikor a házra néztem, ő jutott eszembe. Így autodidakta módon utánajártam a dolgoknak, és amit tudtam, elsajátítottam ahhoz, hogy helyre hozhassuk a kis házat

– mondta el Ildikó.

Először a kis konyhát meszelték ki, hogy ki tudják próbálni a kemencét.

Hatalmas élmény volt amikor kisült az első tepsi pogácsa. Erről is a mama jutott eszembe, aki gyermekkoromban gyakran sütött nekünk kenyérlángost a kemencéjében

– avatott be a ház asszonya.

A külső homlokzat rendbetétele igazán nagy falat volt. Egyetlen érintésre potyogott a vakolat, alul pedig fel volt ázva a fal. Alulra téglákat véstek be. Aztán csirkehálót tettek fel az alsó 50 centire, amit szögekkel erősítettek fel a falra.

Volt olyan rész ahol tapasztottunk áztatott vályogtéglából, mészhabarccsal vakoltunk. Ez nagyon fáradságos munka volt

– mesélte Ildikó.

Miután készen lettek, következett a festés. Kifejezetten vályogra való fehér mészfestéket használtak. A nyílászárókat asztalos készítette, de a színét a ház asszonya maga keverte ki, és festette fel.

A több hétig tartó munkálatokban az egész család részt vett, de természetesen ahol kellett, mesteremberek is dolgoztak.

Nagy örömmel tölt el, hogy a lepukkant homlokzatból sőt, az egész házból csodálatosan szépet varázsoltunk, bár nem volt könnyű. Hatalmas munka áll mögöttünk, és még nem is értünk a végére. Remélem a nagymamám is büszke lenne rám

– összegzett Ildikó.

Kapcsolódó

Álomszép porta lett a nagyszülők egykori vályogháza

A ház 2 év alatt teljesen átalakult, bámulatos otthont varázsoltak belőle.