Getty Images
Kertünk-Portánk

Kifogott a kerti tóból egy halat, de fogalma nem volt, hogy került oda

Újabb, ezúttal talán a megszokottnál is érdekesebb megkeresés érkezett a Magyar Haltani Társaság Mit Fogtam? rovatához a napokban.

Egy érdeklődő számolt be róla, hogy az egyik ismerőse a kerti tavából fogott ki egy halat, és nem tudja, hogy került oda, ráadásul rengeteg van belőle.

Az illető kínai razbórára tippelt, és fotót is mellékelt az állatról.

Magyar Haltani Társaság

A Magyar Haltani Társaság válaszában azt írta, mivel a hal feje aránylag kicsi, orra rövid, a szája felsőállású, az oldalvonal mentén 36 pikkely számolható, továbbá a hal oldalán egy sötét csík húzódik az orrtól egészen a farokig, megállapítható, hogy a képen látható hal valóban razbóra (Pseudorasbora parva).

A szakértőknek arra is megvan a magyarázata, hogy miként kerülhettek a kerti tóba ez a faj.

Mint írták,

a halak megtermékenyített és épen maradt ikrája – bizonyos fejlettségi állapotban – a madarak bélcsatornáján áthaladva is fejlődőképes, feltehetőleg ezek a razbórák is ilyen módon kerülhettek a tóba.

A haldorado.hu korábban azt írta, Aa azbóra eredeti előfordulási területe Kelet-Ázsia az Amur folyó vízrendszerétől Kína déli részéig, valamint Korea, Japán és Taiwan szigete. Első hírmondói a 60-as években indultak „hódító” hadjáratra Közép-Ázsia, Kazahsztán területére. Nem kimondottan őt szerették volna meghonosítani, de ügyesen elvegyült a gazdasági szempontból jó döntésnek gondolt amur és busa között. A tógazdaságokból ezt követően került ki a természetes vizekbe, ahol rendkívül gyorsan meghonosodott. Hasonló módon, a betelepített amurok, busák közé vegyülve érkezett meg hazánkba is.

A cikk szerint első példányait 1963-ban, a paksi tógazdaság lehalászásakor találták meg. Nem tudni, hogy az ebben a tógazdaságban nevelt, kínai természetes vizekből importált növényevő halak közé keveredett razbórák egyedszáma elegendő volt-e a térhódításhoz, de tény, hogy 1967-ben már tömeges jelenlétét állapították meg a biharugrai halgazdaságban, majd a következő évben, 1968-ban már fogták a Városligeti-tóból. A következő állomás a Balaton, majd térhódítása rohamossá vált szerte az országban.

Ma már mindenütt közönséges fajnak tekinthető, és talán csak azért nem veszünk róla tudomást, mert jelenléte kevésbé bosszantó, mint például a törpeharcsáé.

Kapcsolódó
Jukatáni fogaspontyot fogtak a Barát-patakban
Egy felelőtlen akvarista révén kerülhetett ki.