Aranyat ér a védekezésben a gyümölcsfák törzsének fehér „zoknija”

Érdekes bejegyzésbe futottam bele nem is olyan régen a közösségi médiában. Szalisz Kata osztott meg néhány fotót arról, hogy gyümölcsösükben fehér zoknikat húztak a gyümölcsfák törzsére. Jobban megnézve természetesen igazi zoknikról szó sem volt, a fák törzsei vékony fehér meszelést kaptak.

De miért? Mire jó a meszelés a törzsön? Erről kérdeztem Katát.

Gyönyörűséges borvidéken élünk, Szekszárdon. Itt található a mi Tündérkertünk, amelyet párom nagypapája után mi álmodunk, gondozunk tovább. A gazdaság magába foglal egy 1500 tőből álló levendulást is, amelyet már mi telepítettünk Attilával. A régi időkben ezt a részt Aranydombnak nevezték, így a levendulásunk az Aranydombi Levendula nevet kapta. Ültetvényesünkön a virágokon kívül számos gyümölcsfa – szilva és dió, sárgabarack, meggy, alma, cseresznye – található. Szeretjük gondozni fáinkat, babusgatni levenduláinkat és művelni a földet. Ez amolyan szabadidős tevékenység számunkra.

Honnan jött a fák meszelésének ötlete?

Erdélyben töltöttem gyerekkorom egy részét a drága nagyszüleimnél, sok tudást és módszert szereztem és tanultam tőlük, amit most a gyakorlatban kamatoztathatunk párommal kertészkedéseink során. Többek között a fák meszelésének szokását is onnan hoztam. Ez Erdélyben régi és általános szokás. Ma már Magyarországon is alkalmazzák néhányan, az interneten is sokat lehet már olvasni a témával kapcsolatban pro és kontra. Nekünk bevált ez a módszer, és csak jót tapasztaltunk az évek során. Ajánljuk azoknak, akik természet közeli életvitelt folytatnak és tartózkodnak a vegyszerektől.

Miben látjátok az előnyét?

A fák törzsét hasznos meszelni, mert védi őket a napégéstől, ami a fák esetén, nem nyáron, hanem általában télen történik. A fényes nappalok és a hideg éjszakák kiváló körülményeket kínálnak ehhez. A napégés következtében a fa törzse megrepedezik, így a repedések ajtót is nyitnak a különböző betegségek és rovarok számára.

Ezért a fákat ősszel, még a hideg téli éjszakák beállta előtt kell lemeszelni. Ez gyakorlatilag olyan, mintha naptejet kennénk rájuk. Tavasszal ezt megismételhetjük amolyan frissítő jelleggel. A mész fehérsége nem csak télen segít visszaverni a nap sugarait, hanem tavasszal is. Amikor éledezik a természet kevésbé melegszik át a fatörzs, így a fák virágzását is késleltetni lehet, ami ezzel a módszerrel akár egy héttel későbbre is tolódhat, amikor már kisebb a fagyveszély.

Mivel történik a meszelés?

Oltott meszet használunk a meszelésére, amit meszelővel kenünk fel a fák törzseire. Zsákos oltott meszet veszünk, vödörbe rakjuk egy részét és annyi vizet rakunk hozzá, hogy krémes állaga legyen, se túl híg, se túl sűrű ne legyen. Keverő szárral keverjük, kicsinkként adjuk hozzá a vizet. Szerintem korongecsettel kiválóan fel lehet vinni. A csemetefákat is kenjük, sőt.

Ősszel, amikor a levelek lehullanak, készítünk egy természetes összetevőkből álló lemosót, amibe szintén keverünk oltott meszet is, körülbelül egy bögrényit egy 13 literes űrtartalmú permetezőhöz.

Őszi lemosó oldat – amit készítünk – a következőket tartalmazza: víz, mész, kékkő (rézgálic), szódabikarbóna és nővényi olaj a tapadás miatt. E célból cukrot is lehet használni akár. Tavasszal a lemosót gazdagítjuk gyógynövényekkel, úgymint csalán, levendulaszár, levendulavirág, zsálya – amiket vízben áztatunk akár egy hétig is. Ez egy vitamin-koktél a növények számára.

Véd a kártevők ellen is?

Tapasztaltuk, hogy a mész megöli a sárga zuzmót, amely igen erősen megtámadta legfőképpen a diófáinkat és átterjedt a többi fára is. A meszes oldattal nemcsak a zuzmó állományt, hanem ezzel együtt a megtelepedett gombákat, kártékony rovarlárvákat is tudjuk ritkítani, vegyszermentesen.

A fa alatti területet is megszórjuk ezzel a meszes oldattal, hiszen a mész a talajt is fertőtleníti. Nagy valószínűséggel, sőt biztos is, hogy a diófúró légy bábokat is pusztítja a talajba juttatott mész, hisz a legyek báb formájában a diófák alatti részen telelnek, kikelnek, és onnan rajzanak fel a fára megfúrva a diót, az pedig megfeketedik, tehát a mész használatával biztos, hogy nem ártunk.

Rügyfakadás és virágzás előtt a fertőtlenítő lemosóval ismételten segítjük a fákat, később, amikor már a levelek is kifejlődtek zöldítőként használjuk ugyanezt az oldatot, de ekkor már mész nélkül, gyógynövényekkel, szódabikarbónával, és adunk hozzá tejet is, a levéltetvek ellen.

Azt tapasztaljuk évről évre, hogy gyümölcsösünk állapota javul, a fák megújultak, egészségesebbek és a zuzmó is kiveszőben van. A lombozatuk egészséges. Szép termést adnak. Meghálálják a sok gondoskodást!

Csak ajánlani tudjuk ezt a módszert azoknak, akik vegyszermentes kertészkedést szeretnének folytatni.

Kapcsolódó

Gyógyítja és boldoggá teszi a kertjét a győrsövényházi gazda

A vegyszermentesség és növénytársítások is kiemelt hangsúlyt kapnak.