Kertünk-Portánk

A beteg épület legszembetűnőbb tünete a penész

MTI/Komka Péter
MTI/Komka Péter

Nincs annál bosszantóbb, mint amikor egy lakásban megjelenik a penész. Ilyenkor az ember gyorsan gép elé ül, és beleveti magát az internetes keresések kacifántos világába, és máris olyan kifejezésekkel találja magát szembe, mint pára, kicsapódás, hőhíd, hipó, szellőztetés, párastop, penészgátló adaléki.

Felkeresetünk egy szakembert, hogy segítsen nekünk eligazodni a házipraktikák és tanácsok útvesztőiben.

Először is le kell szögeznünk, hogy a probléma, amiről beszélünk, az nem maga a penészedés, hanem a beteg épület szindróma, aminek csak az egyik tünete a penészedés. Ezen kívül több tipikus jellemzője is van, mint például a falak vizesedése, a bútorok, parketta felázása és a legsúlyosabb a különböző egészségügyi problémák megjelenése, a légúti allergiáktól a bőrkiütéseken át a hajhullásig

– mondta el a Sokszínű Vidéknek Pácser Attila, penészmentesítő szakember, aki már tizennyolc éve foglalkozik hivatászszerűen lakások penészmentesítésével, és már több mint 8500 penészmentessé tett ingatlan van a cégük háta mögött.

Getty Images

A penésznek lényegében hálásak is lehetünk, mert ez az egyetlen kórokozó, amely felhívja a figyelmet a magas páratartalmú, szellőzetlen, beteg épületre. A penészen kívül ugyanis más gombák, kórokozók, baktériumok, vírusok, atkák is boldogan szaporodnak egy ilyen közegben. Nekik ugyanis tökéletes élettér a 20-22 fokos hőmérséklet, 60-80 százalékos páratartalommal párosulva, ami egy penészes lakást jellemez. Viszont sosem fogjuk megtudni, hogy a mennyiségük tíz-százszorosa vagy éppen tíz-százezerszerese az élettanilag tolerálható mennyiségnek, ugyanis nem alkotnak telepeket így nem is tudhatunk a jelenlétükről. A penész a kivétel, aki egyből „szól nekünk”, hogy baj van

– emelte ki a szakember.

És el is érkeztünk a kiváltó okokhoz.

Amikor kimegyünk egy problémás lakásba, akkor az első dolog, hogy megállapítjuk a vizesedésnek, a penészedésnek az okát. Ez lehet talajvíz, rosszul elvezetett esővíz vagy más külső vizesedés, de az esetek 90 százalékában a penészedés oka a szellőzetlenség, amit épületszerkezeti hibák súlyosbíthatnak

– jegyezte meg Pácser Attila, hozzátéve azt is, hogy néhány éve végeztek egy belső felmérést az ügyfeleik között, akik átlagosan 133 ezer forintot költöttek el feleslegesen a penészedés megszüntetésére, mielőtt hozzájuk fordultak volna a végleges megoldás reményében.

Getty Images

A penészmentesítés során a szakember megalkotott egy fogalmat, az extrém hőhíd kifejezést, hogy jobban el tudja magyarázni egy átlagembernek is, hogy milyen súlyosbító körülmények fokozhatják a penészedés mértékét.

Ez a régebben épített vagy újabb, de rosszul szigetelt épületek jellemzője. Akkor nevezem így a jelenséget, mikor kint 0 és mínusz 5 fok közötti hőmérséklet van, a lakásban 20-22 fok, a fal, falrész felületi hőmérséklete pedig 14 foknál hidegebb. Ebben az esetben az épületnél egyértelműen szigeteletlenségi probléma is van a szellőzetlenség mellett. Ennek az oka sokféle lehet, a fal eltérő anyagszerkezete, például betonkoszorú, helytelen szigetelések, de fontos tudnunk, hogy a hőhid nem az oka, hanem a helye a penészedésnek, az ok, a szellőzetlenség miatt kialakult magas páratartalom

– szögezte le a szakember, akit megkértünk arra, hogy vegyük végig azokat a megoldásokat, amelyekkel általában a penészt próbáljuk elűzni.

E sorok írója is visszavert egy penésztámadást, hipóval lemosta a falat, lefestette penészgátló adalékos festékkel, figyeli a páramérőt és naponta kétszer szellőztet. Viszont a szakember szerint ezek csak részmegoldások.

A páramérőkre nehéz támaszkodni, mert csak a lakás adott pontján mutatják a pillanatnyi páraszintet, amit viszont sok minden tényező befolyásol. Nem mindegy, hogy hová tesszük a mérőt, miközben mi magunk is rendszeresen befolyásoljuk a pára mértékét akár a főzéssel, mosással, teregetéssel vagy fürdéssel, de a szobanövények is termelik a párát

– mondta el Pácser Attila, hogy miért nem tudják a teljes lakás páraszintjét hitelesen megmutatni ezek a szerkezetek.

És sajnos a szellőzetlen lakásokban hagyományos módon, a rendszeres szellőztetéssel sem tudjuk elűzni végleg a penészt, mert a szakember szerint éjszaka például nem nagyon van módunk alapos szellőztetésre, így pedig ugyanúgy eléri a lakásunk hőmérséklete és páratartalma a harmatpontot, ahol kicsapódik a víz és azon kezd majd el a penészgomba szaporodni.

Getty Images

Fontos megérteni, hogy a beteg épület szindróma kiváltója a légmentes zárás. Nem számít, hogy egy ablak-ajtó fából, műanyagból vagy éppen alumíniumból készült-e. Ha thermoüveg és gumitömítés van benne, már légmentesen zár. Ugyanakkor a régi, rosszul szigetelő „cúgos” ablakokat is gyorsan jól záródóvá lehet tenni egy utólagos körbeszigeteléssel. Tehát a beteg épület szindróma tüneteit tapasztalva a legtöbb esetben nem marad más választás, mint egy profi páravezérelt szellőztetőrendszert kiépíteni, ami minden helyiségben érzékeli a levegő páratartalmát, és amint emelkedik, beindul és korrigál, optimális szinten tartva azt.

A szakembertől megtudtuk, hogy házak, lakások méretétől, elrendezésének bonyolultságától függően 400 ezertől egymillió forintig terjed a költsége egy ilyen rendszer kiépítésének.

Ha pedig már megjelent a penész, akkor természetesen el fogjuk tüntetni a falról, mielőtt bármilyen gyógyító kúrába kezdenénk a beteg házunknál. Ehhez kapcsolódóan a szakember a hagyományos, háztartási hipót ajánlja.

A piacon elérhető penészlemosó vegyszerkészítmények lényegében ipari hipót tartalmaznak, amelyekben van egy kocsonyásító anyag, amit azért tesznek hozzá, hogy ne folyjon le olyan gyorsan a falról- Ám ez a párolgását is lassítja, így viszont a levegőben tovább lehet jelen az egészségre káros anyag, amit akár napokig lélegezhetünk be. Ezért maradjunk inkább a sima, háztartási hipónál, vízzel hígítva, szivaccsal és gumikesztyűvel dolgozva. Utána egy nagy szellőztetés, ami kiviszi az elpárolgó vegyszert a lakásból. Az okot persze nem szünteti meg, de el kell tüntetni a csúnya foltokat

– részletezte Pácser Attila.

A penészgátló adalékokkal, festékekkel pedig a szakember szerint az a probléma, hogy nem tudnak tartós védelmet nyújtani. Minél tovább hatásosak a penész ellen, annál mérgezőbbek. Mivel a hatályos szabályok nem engedik a komolyan mérgező anyagok használatát, így egy-két hónap alatt elvesztik hatásukat, és ha ott a kicsapódott víz a falon, már szaporodik is a penész újra. Ugyanakkor nem tűnik túl okos gondolatnak a biológiai mérget egy kémiai méregre cserélni.

Wikimedia Commons

A párastopos, sóbetétes vízgyűjtőkkel az a gond, hogy egy hét alatt kötnek meg 3-4 deci vizet, miközben egy négytagú család egy nap alatt 14 liternyit termel pára formájában, ha ennek csak a felét szeretnénk megkötni, ráadásul egy nap alatt, akkor ahhoz 140 ilyen párstoppos dobozra lenne szükségünk a hatékony működéshez.

A párátlanító elektromos gépek már sokkal hatékonyabbak Pácser Attila szerint, viszont ezekkel sokat kell foglalkozni, mert vagy minden helyiségbe teszünk egyet, vagy folyamatosan tologatni kell ide-oda, ki kell önteni a vizet a gyűjtőtartályukból, ráadásul komolyan fogyasztják az áramot és zajosak is. De egy kisebb lakásban, garzonban két főnek jelenthet megoldást, ha figyelembe vesszük, hogy nem szellőztetnek ezek a gépek, csak a párát vonják ki a levegőből, tehát a szellőzésről ezek mellett a készülékek mellett is gondoskodnunk kell.

Ezért emelném ki újra, hogy először is mindenképp határozzuk meg az okot és csak utána döntsünk a penészmentesítés eszközeiről, mert nem biztos, hogy például a talajvíz a probléma, és akkor nem érdemes talajvíz elleni szigetelésre költeni. Sajnos voltam már olyan háznál a Normafán, ahol a tulajnak egy cég megcsinálta a talajvíz elleni szigetelést, miközben a ház legalább 150 méterrel az első rétegvízszint felett van mészkőkarszton. De gyakori az is, hogy olyan területeken injektálnak épületeket talajvíz ellen, ahol a talajvíz szintje 2-3 emeletnyi mélységben található. Itt a következő fűtési szezonban sajnos újra megjelenik a penész

– mutatott rá a szakember, aki összefoglalva a legfontosabb teendőket úgy fogalmazott, hogy nagyon pontosan mérjük fel, hogy mitől beteg a lakásunk, ez legyen az origó, a kezdőpont, mert ha ez nincs meg, akkor csak feleslegesen költjük a pénzt és a penész újra vissza fog térni.

Kapcsolódó
Rosszul szellőzik minden negyedik magyar otthona
A nedves környezet 40 százalékkal növeli az asztma és a légzőszervi betegségek kialakulásának esélyét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik